0:05
Főoldal | Rénhírek
Drága jó telekom

No de mi az a telex?

Ifjabb olvasóink talán nem is hallottak még róla. Idősebb olvasóink meg lehet, soha nem is használták.

Kincse Szabolcs | 2015. február 2.

Igen sokat költött telexre a belvárosi önkormányzat a 2006-os és 2007-es évben – jár körbe a hír. Félretéve, hogy miként lehet egy olyan szolgáltatásra negyvenmillió forintot elkölteni, ami már nem is működik, felmerül egy másik, égető kérdés. Mi a búbánat az a telex?

Telexközpont az oszlói reptéren. Megannyi fontos üzenet érkezhetett ide annak idején az ötkerből!
Telexközpont az oszlói reptéren. Megannyi fontos üzenet érkezhetett ide annak idején az ötkerből!
(Forrás: Leif Krohn Ørnelund - Oslo Museum / (CC BY-SA 3.0))

Hétköznapi szóhasználatban a telex egy papírlap volt („Ilonka, hol van már az a nyomorult telex?”), amin a beérkező üzenetünket olvashattuk. A telexgép pedig az a készülék, amivel telexet lehetett küldeni vagy fogadni – ezt olykor telenyomtatónak vagy teleprinternek is hívták.

A telex karrierje Németországban kezdődött, amikor 1932-ben a német posta bevezette az új szolgáltatást. A hatvan baudos, azaz másodpercenként hatvan impulzust továbbító rendszer forradalminak számított. Segítségével percenként 66 szót lehetett továbbítani két telenyomtató között – ezzel aztán lenyomta közvetlen technológiai elődjét, a távgépírót – ami egyébként hasonlított a telexre, de lényeges különbség volt, hogy itt még a távbeszélő hálózatot használták két berendezés összekötéséhez. A telex tehát egy olyan hálózat volt, aminek segítségével írott üzeneteket válthattunk, továbbá fontos jellemzője volt a független hálózat, amin a számtalan teletexgép lógott. Maga a telex szó is a teleprinter és az exchange szavakból származik.

A telexet elsősorban olyan intézmények használták, ahol fontos volt az írott információ gyors továbbítása és fogadása. Éppen ezért az államigazgatásban, a pénzügyi intézményeknél és a sajtóban fordult elő elsősorban.

Telexet pedig úgy küldtünk, hogy helyet foglaltunk a telexgép előtt és bepötyögtük az üzenetet, majd ezt küldtük el arra a telexszámra, ahová az üzenetet szántuk. Íme, 1942-ben a háború közepén így küldték a telexet a brit katonaságnál:

A telexet pedig úgy kaptuk meg, hogy a telexgépünk egyszer csak életre kelt – ezt onnan tudtuk, hogy éktelen zajt kezdett csapni –, gépelni kezdett, majd a végeredményt letéphettük a telexgépről, nagyjából, ahogy alább láthatjuk:

A fax megjelenése igazi mélyütés volt a telexnek: jelentőségét egyik pillanatról a másikra elvesztette. Bár e sorok szerzője még emlékszik a telex egy speciális változatának, a lenyűgöző képtávírónak éktelen zajára a kilencvenes évek végéről, a telexhálózatot 2002-ben végleg nyugdíjazták. Ekkor már csak 83 előfizető vette igénybe a szolgáltatást – köztük teljesen biztosan a belvárosi önkormányzat is –, ezért a Matáv 2002 februárjában átkapcsolta őket a szlovák szolgáltató telexközpontjára, így feladva hazánk telexfüggetlenségét. 2002 június 5-én pedig végleg kikapcsolták az utolsó hazai telexközpontot is.

Források:

dr. Bartolits István: A telexhálózatok megjelenése
Patrice A. Carré: From the telegraph to the telex
Wikipedia 

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. február 4. 22:07
2 siposdr

Nem pont így volt: "Telexet pedig úgy küldtünk, hogy helyet foglaltunk a telexgép előtt és bepötyögtük az üzenetet, majd ezt küldtük el arra a telexszámra, ahová az üzenetet szántuk"

A helyes sorrend: először tárcsáztunk, majd pötyögtünk. Ennél fogva lehetett élőben is "chatelni", csak az elég drága dolog volt, mert a telexnél - ugyanúgy, mint a telefon esetében is - időalapon ment a számlázás. Én a Néphadseregben még chateltem így. A kutya se foglalkozott azzal, hogy mibe került a telexkapcsolat egy-egy hónapban.

Hogy az üzenetet minél rövidebb idő alatt el lehessen küldeni kitalálták, hogy lyukszalagra előzetesen fölviszik azt, majd a telexgép lyukszalag olvasójával időveszteség nélkül beolvasták, elküldték.

A telexgépeknek volt sajátnév adójuk is, amit a partner gépénél aktiválva ellenőrizni lehetett, h jó helyre küldjük/tük el az információt, illetve hogy egyáltalán van-e működő telexgép a drót végén. Ezen tulajdonságai miatt a telex a bíróság előtt bizonyító erejű irat volt (hasonlóan a telefax vételt visszaigazoló jelentéséhez).

4 éve 2015. február 2. 14:15
1 Untermensch4

"Igen sokat költött telexre a belvárosi önkormányzat a 2006-os és 2007-es évben – jár körbe a hír. Félretéve, hogy miként lehet egy olyan szolgáltatásra negyvenmillió forintot elkölteni, ami már nem is működik,..." !?