Nincs elég nemzetiségi pedagógus
A nemzetiségi pedagógusképzés hiányosságairól és az alacsony lélekszámú nemzetiségek pedagógus-utánpótlásának lehetőségeiről váltott levelet Szabó Máté ombudsman és Réthelyi Miklós, azóta lemondott nemzetierőforrás-miniszter, aki szerint a problémára nem feltétlenül a hazai nemzetiségi pedagógusképzés megteremtése a leghatékonyabb megoldás, célravezetőbb lehet az anyaországi teljes idejű képzés és a vendégtanárok fogadása.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteki közleménye szerint Szabó Máté a nemzetiségi oktatással kapcsolatban a többi között azt állapította meg, hogy a magyar állam a nemzetiségi pedagógusképzés területén vállalt feladatainak csak részben tesz eleget közvetlen módon. Ugyanis teljesen hiányzik a hazai pedagógusképzés palettájáról az örmény és a ruszin tanárképzés. Emellett nincs tanítóképzése az örményeknek, a ruszinoknak, a bolgároknak, a görögöknek, a szlovéneknek, az ukránoknak, a lengyeleknek és hiányzik a ruszin, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény és az ukrán óvodapedagógus-képzés is. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a kétnyelvű oktatásban szaktárgyat tanítók képzése szinte teljesen hiányzik, kevés a végzés utáni pedagógus-továbbképzés.
Réthelyi Miklós első válaszában azt írta, hogy jellemzően alacsony lélekszámú kisebbségekről van szó, 1-2 köznevelési intézménnyel, ahonnan nem jeleztek pedagógushiányt. Az ombudsman viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen egyetlen nemzetiségi nyelven oktató pedagógus dolgozik és fel kell készülni arra a helyzetre, amikor ez az egyetlen pedagógus nyugdíjba megy.
A biztos hivatala szerint Réthelyi Miklós az ombudsmannak küldött második levelében arról írt, hogy a kis létszámú nemzetiségek esetében nem a hazai pedagógusképzés a leghatékonyabb, helyette az anyaországi teljes idejű képzés és a vendégtanárok fogadására kell törekedni. Réthelyi Miklós szerint 2010-ben szervezési okból hiúsult meg a program, 2011-ben pedig forráshiány miatt nem tudtak kiírni pályázatot például a szerb nemzetiségi pedagógusok szerbiai továbbképzésére, de az idén már 9 és fél millió forint jut a bolgár, a görög, a lengyel és a szerb pedagógus-továbbképzés pályázataira – írja a közleményben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
@LvT: Az a két említett tanár a Szlovén tanszéken tanul, külön erre az irányra szereznek képesítést. A többiek vagy magyar, vagy matematika, vagy ehhez hasonló szakon végeztek, ami magyar nyelvű volt, de tanultak szlovén nyelvet is, viszont erre vonatkozó tanári képesítésük nincs. Ennek ellenére szlovén nyelven is tanítanak.
Azonkívül kapnak utánpótlást, mert feljár Szlovéniából, a Muravidékről is tanár.
@doncsecz: > Ezek akik specializált szlovén tanárok
Ezt nem értem: a matematika tanárok is specializált tanárok, de nélkülük nehezebb lenne a matematika oktatása. Ugyanakkor a magyar tanárképzés két szakos, így A vagy B típusú nemzetiségi iskolában matematika-szlovén, történelem-szlovén stb. szakosaknak kellene oktatniuk. Nem csodálkozhatunk, hogy nincs gyerek, ha képesítés nélküli tanárok tanítanák.
Ui. Amúgy matematika, fizika stb. tanár szakos hallgató is kevés van, és a közös halmaz, akinek ilyen képesítése van (lesz) és szlovénül is tanárképes, az már igen kis számosságú.
Uui. Szlovén tanító szakosat nem is találtam a statisztikában.
@LvT: Ezek akik specializált szlovén tanárok. Rajtuk kívül vannak mások is akik szintén perfektül, vagy jól beszélik a szlovént, de nem ezen a szakon végeztek. Ennek ellenére a mi kétnyelvű iskolánkban ők is szlovénul és magyarul tanítják a szakmájuknak megfelelő tárgyat.
@doncsecz: Megnéztem, a 2011/2012-es tanév országos felsőoktatási statisztikájában két nemzetiségi szlovéntanár hallgató volt az egész országban (és ezek is levelezők). Nem hinném, hogy ez elégséges utánpótlás.
.
Sokat hallunk a MOGYE-ról, de a magyarországi felsőoktatási intézmények szenátusai is hasonló módon szabotálják -- mégcsak nem is rosszindulatból,, hanem ignoranciából -- a nemzetiségi tanszékeket.
Nálunk pedagógusból nincs hiány, csak éppen gyerekből.