Nem korlátozható a külföldiek egyetemi beiratkozása
A bíróság kimondta: ellentétes az európai uniós joggal a külföldi illetőségű diákok felsőfokú képzésekre való beiratkozásának korlátozása.
Ellentétes az európai uniós joggal a külföldi illetőségű diákok felsőfokú képzésekre való beiratkozásának korlátozása – mondta ki keddi ítéletében az EU luxembourgi székhelyű bírósága.
A testület ezzel részben egyetértett azzal a beadvánnyal, amely tiltakozik a franciaajkú belga egészségügyi intézményekre vonatkozó – a külföldieket megkülönböztetéssel sújtó – kvótarendszer ellen.
A bíróság azt is kimondta, hogy ez a fajta korlátozás azonban összeegyeztethető az uniós joggal, ha „a közegészség védelmére irányuló céllal igazolható”.
Jelenleg az Európai Unió több országában korlátozni igyekeznek a felsőoktatási intézményekbe beiratkozó külföldiek számát, ezért az ítélet példaértékű lehet.
A mostani döntés alapja egy belga ügy. Miután Vallóniában jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekbe iratkozó, más tagállamokból – főképp Franciaországból – származó diákok száma az orvosképző szakokon, Vallóniában rendeletet fogadtak el, amely szerint az egyetemek és a főiskolák 30 százalékra kötelesek korlátozni azon külföldi diákok számát, akik első alkalommal iratkozhatnak be az érintett képzések egyikére.
A téma a belga alkotmánybíróságtól került az uniós bírósághoz. Utóbbi megállapította, hogy a szóban forgó szabályozás eltérően kezeli a belföldi és a külföldi illetőségű diákokat, azaz állampolgárságon alapuló, közvetett megkülönböztetést folytat, ez pedig az uniós szabályok értelmében tilos, kivéve, ha objektív okok igazolják.
A bíróság szerint a rendszer finanszírozásának túlzott megterhelésétől való félelem nem igazolhatja az eltérő bánásmódot.
A közvetetten az állampolgárságon alapuló eltérő bánásmód igazolható ugyanakkor „a minőségi, kiegyensúlyozott és mindenki számára hozzáférhető orvosi ellátás fenntartására irányuló céllal, amennyiben az hozzájárul a magas szintű közegészség-védelemhez”.
Az érintett nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy ténylegesen fennállnak-e a közegészség védelmét érintő veszélyek. Nem zárható ki például, hogy a képzés színvonalának esetleges csökkenése idővel veszélyezteti az érintett területen nyújtott ellátás minőségét. Szintén nem zárható ki, hogy csökken azon diplomások száma, akik idővel készek lesznek az adott területen az egészségügyi ellátást biztosítani, ami szintén hatással lehet a közegészség védelmének színvonalára – emlékeztetett az uniós ítélet.
Amennyiben pedig szükséges a korlátozás, annak „az elérni kívánt cél megvalósításához szükséges mértékre kell szorítkoznia” – szögezte le a bíróság.
Az ítélet nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, de a nemzeti bíróságnak e határozat alapján kell ítéletet hoznia. Az ítélet köti emellett a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is – emlékeztetett közleményében az Európai Bíróság.