Nem bírják a magyar éghajlatot a finnugorok
A térség mikroklímája a legkevésbé sem felel meg a finnugor házak építési módjának.
Leromlott, balesetveszélyes állapota miatt idén nem nyitják meg a látogatók előtt a Finnugor Néprajzi Parkot Zalaegerszegen – közölte Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője kedden az MTI-vel. A néprajzi parkban található tucatnyi különböző méretű ház, egykori szálláshely túlnyomó része veszélyben van, az építmények Az osztályvezető nevét az MTI írja kétféleképpen. (A szerk.) tetőszerkezete teljesen leromlott. Első lépésben a tetőket kell visszabontani, hogy meg tudják óvni a még nem károsodott faanyagokat a pusztulástól – ismertette a problémákat Varjú András. Hozzáfűzte: már a néprajzi park létrehozásakor felmerült, hogy a térség mikroklímája a legkevésbé sem felel meg a finnugor házak építési módjának, és az eredetileg használt faanyagok sem tudnak ezen az éghajlaton hosszú távon megmaradni.
A Finnugor Néprajzi Park épületei – többek között a hanti és a manysi szálláshely, a mari kerített porta – eredeti helyükön fél éven keresztül fagyban álltak, a fenyődeszkából ácsolt tetőre az év túlnyomó részében hó esett. Zala megyében viszont ezeket a házakat eső áztatja, a fagyos időszak pedig évente pár napig tart. A rovarok a fél éven át tartó fagyos időben teljesen kipusztultak, ezen a mikroklímán viszont a faanyagban maradnak és teljesen tönkreteszik – magyarázta az osztályvezető.
(Forrás: Wikimedia Commons / Kaboldy / GNU-FDL 1.2)
A néprajzi park a szálláshelyek, az eredeti berendezési és használati tárgyak segítségével a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be. Az első épületegyüttesek az 1999-ben felépült a hanti majd, a manysi szálláshelyek voltak.
A Zala folyó holtágának egyik oldalán létrehozott szabadtéri kiállítóhelyet egy keskeny híd választja el a Göcseji Falumúzeumtól.