0:05
Főoldal | Rénhírek

Nem akarod elolvasni az Istent?

Kíváncsi vagy, hogy valójában hogy zajlott a világ teremtése? Szeretnéd tudni, hogy működik Mihály arkangyal lángszórója, miért nincs Istennek telefonja, milyen sört iszik Rafael és ki Gábriel kedvenc harsonása? Egy kérdést lejjebb megválaszolok, a többihez viszont el kell olvasnod Erik Wahlström enyhén provokatív és rendkívül szórakoztató regényét.

Pomsár Péter | 2015. október 20.

Nagyjából olyan érzésem volt az Isten olvasása közben, mintha Wahlström a Brian életét vegyítette volna a nemkülönben kiváló Képregényes világtörténet cinikus realizmusával és talán pár morzsa a Biff evangéliumának kevésbé öncélú pillanataiból is került bele. Az igazán izgalmas viszont az, hogy úgy sikerült a Biblia és a kereszténység történetének megszámlálhatatlanszor feldolgozott témájához nyúlnia, hogy az eredmény a maga nemében mégis egyedi és izgalmas, van íve a történetnek és éppen csak egy aprócska hiányérzetet hagy maga után.

 

Látogassa meg a könyv honlapját a Typotex oldalán! Kattintson a képre!
Látogassa meg a könyv honlapját a Typotex oldalán! Kattintson a képre!

Annak idején végigültem a bibliaismeret és egyházismeret című, kötelező kurzusokat, meg a filozófiatörténetnek álcázott hittérítést is, melynek során trükkösen úgy voltak összeválogatva a filozófusok és tételeik, hogy érdekes módon minden valamilyen formában a kereszténység mindenható istenének létezését igyekezett bizonyítani (megfigyeléseim szerint nem sok sikerrel). Még ezzel a háttérrel is kissé bizonytalan voltam, túl sok infó nem maradt meg és soha nem érdekelt annyira a vallástörténet ahhoz, hogy beleássam magam, a regény témája pedig gyanúsan sok belsős poénnal kecsegtetett. Szerencsé(m)re azonban nem csak jó ajánlást kaptam hozzá, hanem komolyan is vettem, és mint kiderült, tényleg vétek lett volna kihagyni.

A könyv adatlapjához kattintson a képre!
A könyv adatlapjához kattintson a képre!

 

Az Isten Magyarországon a Typotex gondozásában jelent meg, Szöllősi Adrienne fordításában.  
Bolti ára 3200 forint, a Typotex webboltjában 2625 forintért kapható, míg az e-könyvet 1078 forintért lehet megvásárolni – ugyanitt.

Erik Wahlström, a népszerű finn-svéd ismeretterjesztő-, újság- és szépíró meglehetősen érdekes témához nyúlt erős kritikai érzékkel, amikor megalkotta a Biblia egyfajta „kulisszák mögötti”, mondhatni huszonegyedik századi apokrif verzióját, melyben a mindenható Kaporszakállú és angyalai az emberi oldalukat is megmutatják, a furcsa, logikátlan, öncélúnak tűnő dolgoknak pedig nagyon is kézzelfogható oka van. Nagy vonalakban tényleg erről van szó: a Bibliában sok az enyhén szólva is megkérdőjelezhető tartalom, Wahlström dolga nagyjából annyi volt, hogy megfelelő motivációkat, lehetséges magyarázatokat gyártson hozzájuk, majd regényformába öntse az eredményt. Így született meg a freudi fixációkat hordozó Teremtő alakja, az arkangyalok minisztériumi osztályvezetőkre emlékeztető triója, a szolgalelkű kerubok és egyéb angyalok, az időnként szórakozni vagy görbe tükröt tartani megjelenő Lucifer és az isteni figyelem ellenére (vagy inkább az azzal járó, értelmetlen szabályok és kötelezettségek miatt) meglehetősen kelletlen emberiség.

Találkozzon a könyv szerzőjével!

A Typotex Kiadó és Finnagora Finn Tudományos és Kulturális Alapítvány bemutatja

Biblia Reloaded

Az Isten című kötet szerzőjével Erik Wahlströmmel beszélget az Írók Boltjában 

2015. november 3-án 17 órától
Isztrayné Teplán Ágnes (műfordító), Rácz András (Könyvkultúra Magazin főszerkesztője) és
Votisky Zsuzsa (Typotex Kiadó).
Kattintson erre a linkre és csatlakozzon az eseményhez a Facebookon!

A világ – témához illően provokatív – teremtésétől induló, egyszerre vitán felül epikus és kézzelfoghatóan valódi történetet elsősorban a filozófus alkatú, kétkedő, de véleményét sokszor – bölcsen – magának megtartó Rafael nézőpontjából látjuk. Rafael a nagydarab, egyszerű, legszívesebben dicső fegyverzetével érvelő Mihály és a joviális, zenerajongó Gábriel kollégájaként, velük együtt Isten hírnöke, ötleteinek kidolgozója és gyakran megvalósítója. Ahogy a teremtett világ változik és a regény érinti a kultúr-, vallás- és tudománytörténet fontos állomásait, úgy fejlődik az Ószövetség akaratos, hisztis, gyerekes istene érett, felnőtt istenalakká, és lesz belőle megfáradt, a gyorsuló történelemmel – a legtöbb egyházhoz hasonlóan – nehezen lépést tartó öreg, akinek az ideje lassan leáldozik.

Botránykönyvnek a huszonegyedik századi Európában már bajosan nevezhető, mostanság nem jár az ilyesmiért máglyahalál vagy kerékbetörés, az erős vallás- és társadalomkritikai szándék azonban jól látszik. Az Isten persze provokatív, a nyugati kultúrkör legbefolyásosabb vallásának központi alakjáról írt fejlődésregény nem is lehetne más, viszont egy pillanatra sem csúszik át bántó szándékú paródiába. Éppen ellenkezőleg: Wahlström végig magas színvonalon, láthatóan jókora tudásanyaggal és humanista világszemlélettel felvértezve ír, a visszásságok oka kizárólag a kereszténységet is létrehozó emberi természet, a szerző – az olvasóval együtt – csak jót mulat, vagy éppen felháborodik a vakhitből fakadó, a Bibliában leírt vagy a világtörténelemből ismerős, sokszor humoros, elkeserítő vagy egyszerűen csak abszurd szituációkon.

Valószínűleg kevesen elégednének meg annyival, hogy „Nem akarod elolvasni az Istent is? Tetszene neked, vicces” – ezért született meg ez a blogbejegyzés. De a lényeg valóban ez: vicces. Meg azért Wahlström a szórakoztatás mellett finoman odaszúrogat az intézményesített vallásnak és érdekes gondolatokat ébreszt, ne lepődj meg, ha még hetekkel később is újra meg újra eszedbe jut valami a könyvvel kapcsolatban. És ha Gábrielhez hasonlóan szereted a jazzt, hallgass olvasás közben Nils Landgren számokat.

A fenti cikk a Typotex és a Nyelv és Tudomány - nyest.hu együttműködése keretében született. 

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2015. október 20. 12:45
1 nadivereb

Egy technikai kérdés: milyen lett a magyar fordítás? Svédül nem tudok, úgyhogy kénytelen leszek valamilyen fordítással beérni. A svéd könyveknek tapasztalatom szerint általában jó szokott lenni a magyar fordítása, de ha ez valami miatt gyengébb, inkább beszerzem angolul.