Mobiltelefonos játékkal tanulnak kínai írást
A játék nemcsak szórakozás; szórakozva jó az oktatás, játszva – és szórakozva – a legjobb tanulni. Legalábbis egyre többen vélik így, és fejlesztenek mind gyakrabban mobilkészülékekre is játékokat, melyekből aztán iskolákban tanulnak majd a nebulók.
Például Kína egyes elmaradott térségeinek (a Henan régióbeli Xin’an stb.) kisiskolásai is mobiljátékokkal tanulhatják a betűvetést, ha valóra válnak a Carnegie Mellon Egyetem MILLEE (Mobile & Immersive Learning for Literacy in Emerging Economies) projekt – a Kínai Tudományos Akadémia által is támogatott – elképzelései. A kutatásban a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) szintén részt vesz.
Két mobil tanulójátékot fejlesztettek, mindkettőhöz hagyományos kínai játékok szolgáltak kiindulási pontként. A tesztekre előbb egy pekingi magániskolában, majd Xin’anban került sor. A pekingi eredmények kifejezetten bíztatók: a multimédiás-videós játék hatása egyértelműen pozitív, a diákok könnyebben elsajátítják a kínai írásjeleket.
A szingapúri születésű Matthew Kam, a projekt koordinátora elégedett az eddigi tapasztalatokkal, és úgy véli, hogy a már meglévő játékok továbbfejlesztésével, illetve újak létrehozásával a kisméretű képernyő és az alacsony számítási kapacitás ellenére az olcsó mobiltelefonok – különösen kevésbé fejlett mezőgazdasági régiókban – fontos oktatási eszközökké válnak.
A kínai írás rejtelmei
A világon a kínai nyelvet, annak is a mandarin változatát beszélik a legtöbben, egymilliárdnál is többen. Tanítása elsősorban azért jelent komoly kihívást, mert (ellentétben például az indoeurópai vagy a finnugor nyelvekkel) nem betűírás, írásjelei (bizonyos mértékben a japánhoz, kisebb mértékben a koreaihoz, valamint a latin betűs írás bevezetése előtti vietnamihoz hasonló) logogramok. A használatban lévő mintegy hatezer karakter szótagokat, esetenként egész szavakat jelöl. Formájuk kevés fogódzót ad a helyes kiejtéshez – annak egyébként sem könnyű elsajátítását a nyelvjárások közötti különbségek is jócskán megbonyolítják.
A közhiedelemmel ellentétben kevés köztük a képjel, legtöbbjük olyan jeleken alapul, amelyek homonimák voltak az írás kialakulásakor. A nyelv minden egyes szava, kifejezése egy vagy több írásjelből áll, mindegyik írásjelet egy szótagként olvassák. A XX. században a kontinentális Kínában több ezer egyszerűsített írásjegyet vezettek be, így másképpen írják ugyanazt a fogalmat a Kínai Népköztársaságban és Szingapúrban, mint Tajvanon és Hongkongban, ahol a reform előtti, hagyományos írásjegyeket használnak.
Kína, India, Kenya
A MILLEE kutatói huszonöt „klasszikus” kínai gyerekjátékot elemezve azonosítottak a későbbiekben felhasználásra került jellegzetességeket: tárgyakat, dalokat, együttműködési formákat stb.
A Multimedia Word-ben kiejtésbeli, szkeccs, fotó, videó vagy más multimédiás elemek alapján kell a gyerekeknek felismerni, helyesen leírni karaktereket. A másikban (Drumming Stroke) a tanulók az ütőhangszer ritmusára körbeadják egymásnak a dobhangokat játszó készüléket. Mindegyik résztvevőnek – az írásjegy képzésének szabályait, például sorrendjét betartva – le kell rajzolnia az adott karakter egy vonását, a következőnek egy másikat, és így tovább.
A tervek szerint a kutatók a közeljövőben még behatóbban tanulmányozzák a mobilkészülékek oktatási potenciálját, illetve a pekingi iskolák szegényebb kisdiákjainak tanulmányi előmenetelére gyakorolt hatásukat szintén szándékukban áll elemezni.
Nemcsak Kínában gondolkodnak – a Nokia támogatásával az angol nyelv indiai és (a Nairobi Egyetem közreműködésével) kenyai falvakban történő oktatására is fejlesztettek mobiljátékokat. A dél-indiai Andhra Pradesh állam negyven kistelepülésének mintegy nyolcszáz tanulójával kezdték, bíznak a sikeres folytatásban.