Mire jó a molekulatetoválás?
Az optofarmakológia a gyógyszerkutatás új irányzata, amelynek segítségével a biológiailag aktív molekulák hatása célzott megvilágítással sejtszinten vagy akár sejt alatti szinten lokalizálható, ami jelentősen csökkenti a molekulák nemkívánatos mellékhatásait. A kutatócsoportok az elmúlt években két olyan felfedezést tettek, amely alapvetően tágítja az új irányzat lehetőségeit. Egyrészt olyan fényaktiválható gyógyszerszármazékokat fejlesztettek, amelyek hatásukat ott és akkor fejtik ki, ahol és amikor megfelelő hullámhosszúságú fénnyel világítják meg a biológiai mintát. Másrészt kimutatták azt is, hogy ez a fényaktiváció kétfoton-gerjesztéssel is elérhető. Az egyedülálló kémiai reakciótípust molekuláris tetoválásnak (Molecular Tattooing) nevezték el.
Az időzíthetőség mellett a fényaktiváció előnye, hogy a szerek hatása célzottan egyes sejtekre irányítható. A Málnási Csizmadia András által vezetett ELTE-s kutatócsoport a világon először juttatott biológiailag aktív hatóanyagot, azaz gyógyszert úgy célba egy élő állatban, hogy annak hatása mindössze egyetlen sejtre, vagy a sejt egy meghatározott régiójára koncentrálódjon.
A konzorcium résztvevői az új optofarmakológiai módszereket felhasználva olyan tudományos kérdésekre keresik a választ, amelyek vizsgálatára eddig nem volt mód: a kutatók a szívizomsejtekben, immunsejtekben és rákos sejtvonalakon a sejten belüli lokalizációval összefüggő témákkal foglalkoznak. A hazai tudósok célja, hogy a molekuláris tetoválásban rejlő lehetőségeket bemutatva kutatási eredményeik közzétételével elősegítsék a molekuláris tetoválás alkalmazásának elterjedését a gyógyszerkutatásban. A projekt eredményeként további új fényaktiválható gyógyszerszármazékokat állítanak elő, valamint kifejlesztik egy olyan eszköz prototípusát, amely költséghatékony módon képes biztosítani a molekuláris tetováláshoz szükséges lézerfényt. Az új eljárás a neurobiológia és a fejlődésbiológia további irányait is meghatározhatja.