A szótárak eredete a sumér ékírástól...
Nemcsak a nyelvtanulásnál, de az élet nagyon sok területén elengedhetetlen a szótárak rendszeres használata. De vajon mióta vannak szótárak, és melyek voltak a legkorábbiak?
A legkorábbi jelenleg ismert „szótár” i. e. 2300 körül készülhetett. Valójában agyagtáblákra írt kétnyelvű szólistákról van szó, ami nagyjából megfelel a szótár mai definíciójának is. Az 1970-es években Nyugat-Szíriában feltárt több ezer ékírásos agyagtábla közül jó néhány kétnyelvű szólistákat tartalmaz. Az egyik nyelv közülük a sumér, a másikat pedig eblai nyelvnek nevezték el, az ókori városállam után, ahol keletkeztek. Az eblai az akkáddal rokon sémi nyelv, és pontosan az agyagtáblákon szereplő szólisták segítségével sikerült megfejteniük a tudósoknak mindazt, amit az eblai nyelvről tudunk. Az akkád nyelv szintén ékírásos sumér-akkád kétnyelvű szótára nem sokkal lehet későbbi. Az Urra-hubullu néven ismert mű 22 agyagtáblán tárgykörök szerint foglalja össze a szómegegyezéseket.
(Forrás: wikimedia commons / Fæ)
A görög nyelv legkorábbi szótára egy egynyelvű értelmező szótár Philétasztól (i. e. 340 körül – i. e. 290 körül) származik, aki a ritkán használt görög szavakat gyűjtötte össze Rendezetlen szavak (Ἄτακτοι γλῶσσαι, „Ataktoi glósszai”) című művében. A latin nyelv első ismert szótára az időszámítás környékén élt Marcus Verrius Flaccus fő műve a „De verborum significatu" (A szavak jelentéséről) szintén régies szavakat magyaráz. A kínai nyelv legkorábbi szótára, ami már nem csak egyszerűen a kínai karakterek kalligrafikus listája, az időszámítás előtti harmadik századból származik. Az Erya néven ismert mű 4300 szó jelentését adja meg.
A következő ezer évben szanszkrit, tibeti és arab szótárak is készültek, de a szótárak igazán széleskörű elterjedésére a 16. századig, a könyvnyomtatásig kellett várni. Ekkor jelent meg Európában Ambrogio Calepino (1450-1510) olasz szerzetes latin szótára, amelyet a század vége előtt már 11 nyelvűre bővítettek ki. Ezek között már a magyar nyelv is szerepelt, ahogy az a címéből is kiderül: "Ambrosii Calepini dictionarium undecim linguarum: respondent autem latinis vocabulis hebraica, græca, gallica, italica, germanica, belgica, hispanica, polonica, ungarica, angelica". Az eredeti mű szerzője után a calepinus szó akkoriban egyben a szótár szinonimájává is vált.
A nyomtatott magyar szótárak történetével egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Ma már a szótárak új korát kezdjük élni, ahol a nyomtatott szótárakat lassan felváltják az online szótárak, ahogy azt az Oxford English Dictionary legújabb kiadásával kapcsolatban nemrég írtuk.
Calepino szótára alapján latin-portugál-japán szótár is készült a 16. század végén. fubito.blogspot.com/2011/08/latin-portugal-japan-szotar.html