Minimális a magyarok érdeklődése az e-könyvek iránt
Egy éve, a tavalyi könyvfesztiválon mutatkoztak be az első magyar e-book forgalmazók. Az ágazat szereplői szerint az e-piac ma még elenyésző százalékát adja a papíralapú könyvekéhez képest, de az MTI által megkérdezett kiadók szerint néhány éven belül radikális változást hozhat az e-olvasók és az okostelefonok terjedése.
Weiler Péter, az E-könyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt egy év számos tapasztalatot hozott az ágazatban, noha Magyarországon az e-könyv forgalom a 61.5 milliárd forintos teljes könyvpiacnak csupán 0,5 százalékát adja. „Izgalmas év van mögöttünk. Az egyik nagy újdonság az iPadek elterjedése volt, ami sokakban megkérdőjelezte az e-inkes tartalomhordozók jövőjét. Kiderült azonban, hogy noha a készülék sok mindenre alkalmas, a fekete-fehér szövegek olvasására még mindig az e-olvasók a legjobbak” – fogalmazott az igazgató.
(Forrás: wikimedia commons)
A könyvszakma hatalmas változás előtt áll – vallja Weiler Péter, aki szerint elképzelhető, hogy öt éven belül a könyvek felét elektronikus hordozókon olvassák majd az emberek. Mint fogalmazott, az okostelefonok árának csökkenése és a táblagépek megjelenése gyökeresen át fogja alakítani az olvasói szokásokat.
„A magyar kiadók úgy tesznek, mintha azzal, hogy nem foglalkoznak a jelenséggel, megállíthatnák azt. Pedig két-három éven belül a Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban zajló változások Magyarországra is elérnek, vagyis a hagyományos kiadói szerepkörök átalakulás előtt állnak” – tette hozzá a cég vezetője. Emlékeztetett arra, hogy az E-könyv Magyarország Kft. nemcsak a Líra-csoport tulajdonában lévő kiadók könyveit árusítja e-formátumban, hanem igyekeznek bevonni a projektbe a kisebb és más nagyobb kiadókat is.
Az igazgató úgy véli, az e-könyvek terjedése megállíthatatlan, és ha ezt a piac hazai szereplői nem ismerik fel, akkor radikálisan megnőhet az illegális letöltések száma. A torrentoldalakon ma már harmincezernél több illegálisan letölthető kötet található, és jól mutatja a helyzet tarthatatlanság, hogy nemcsak klasszikusok, hanem a kiadók legfrissebb kötetei is.
„Nem tenne jót a hazai könyvszakmának az sem, ha egy külföldi nagy versenytárs jelenne meg piacon, gondoljunk csak a Google-ra vagy az Amazonra. Ha mi lassan jutunk friss tartalomhoz, és nem tudunk megerősödni, akkor könnyen egy nemzetközi multi markába kerülhet a magyar könyvkereskedelem” – fogalmazott Weiler Péter.
A cég jövőjével kapcsolatban az ügyvezető arról beszélt, hogy egyelőre a tanulás és a befektetés szakaszban járnak, öt év múlva lesz érdemes vizsgálni, mennyi idő alatt térülnek meg a kiadások. „Most még folyamatos tőkeinjekció szükséges, hiszen kutatunk, figyeljük a trendeket” – tette hozzá.
Kínálatukban jelenleg mintegy hatszáz cím szerepel, az év végére szeretnék elérni az ezres nagyságrendet. Mint fogalmazott: ahhoz, hogy az e-könyvek az árukkal is versenyképesek legyenek, mielőbb le kellene szállítani a termék áfáját 25-ről 5 százalékra, ami például a papíralapú könyveket is terheli. „Most 30-40 százalékkal olcsóbbak az e-könyvek a papíron olvashatókhoz képest. Az ár azonban 20 százalékkal tovább csökkenhetne” – mondta, majd arról beszélt, hogy „a ló túloldalára sem kell átesni” annak érdekében, hogy a könyvpiac elkerülje a DVD-ágazatot megrengető olcsó termékdömpinget.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója szerint egyelőre kicsi az érdeklődés a multimediaplaza.hu-n található e-könyvek iránt, de a nyugati trendek azt mutatják ez változni fog.
Kifejtette: a legnagyobb problémát az illegális letöltések okozzák, úgy gondolja, először arról kell meggyőzni az embereket, hogy a szellemi termékek sincsenek ingyen. Honlapjukon jelenleg 1010 cím található, a lista minden hónapban 50-100 kötettel bővül, de emellett kínálnak zenei CD-ket, programokat, képeket, sőt már térképeket is.
Az e-kötetek ára 690 és 2000 Ft között mozog, ennél feljebb nem is szeretnének menni. „Nyugat-Európában általában kevesebb engedményt adnak e termékek után, nálunk az e-könyv a papírkönyvek árának körülbelül 50 százaléka vagy kevesebb, én ezt tartom elfogadhatónak és reálisnak” – vélekedett.
Szerinte a törvényhozók nem gondolták át alaposan a könyvek ÁFA-tartalmát szabályozó passzusokat. „Ha egy floppyn vagy pendrive-on árulnánk az e-könyveket, akkor csak öt százalék áfát kellene fizetni utána. Ha letöltik, akkor már 25 százalék, csak azért, mert az már úgymond szolgáltatásnak minősül” – magyarázta.
Kocsis András Sándor beszámolt arról: számos fejlesztést terveznek a közeljövőben, noha csak szerény növekedés várható. Szerinte Nyugat-Európában két-három éven belül az összforgalom tíz százalékát adja majd e-piac, az Egyesült Államokban pedig még többet. A könyvfesztiválra mindenesetre megjelentették Kerekes Pál E-book kalauz – Az elektronikus könyv kisenciklopédiája című kiadványát, amely az első tömör és közérthető összefoglaló a témában, bemutatja az elektronikus könyv előnyeit, hátrányait, típusait, lelőhelyeit, az elterjedt olvasóeszközöket és egyebek mellett hasznos tanácsokat ad az e-könyvek olvasásához.