Minden tizedik nyelvvizsga hamis
Diploma csak nyelvvizsgával jár. Ennek hiányában vagy nagyon gyorsan meg kell tanulni egy nyelvet, vagy le kell mondani a papírról. Sokan azonban nem hajlandók sem erre, sem arra: az Oktatási Hivatal becslése szerint minden tizedik nyelvvizsga hamis Magyarországon.
Az idei diplomaosztón a végzett főiskolásoknak csak a fele kapta meg a diplomáját Nyíregyházán a nyelvvizsga papír hiánya miatt– írta az egyik megyei napilap. A hír országos feltűnést keltett, bár az eset korántsem kirívó. Évről évre kivétel nélkül minden felsőoktatási intézményt érint ez a probléma, persze nem ugyanolyan mértékben.
A végzősök negyede nem kap diplomát
A precedens értékű Nyíregyházi Főiskola esetében 2143 hallgató közül 1016 nem kaphatott oklevelet. Összegyetemi szinten ez a 47 százalék valóban országos rekord. A karonkénti összehasonlításban is Nyíregyháza van az élen: a hittudományi karon a záróvizsgázók 62 százaléka nem lett diplomás, de a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi karon is 44 százalékos ez az arány, és a Debreceni Egyetem egészségügyi főiskolásai a maguk 40 százalékával szintén dobogósnak számítanak. A pozitív rekordot idén talán a Pécsi Egyetem orvosi kara tartja. Itt a 170 hallgatóból mindössze ketten nem vehették át a diplomájukat, ez alig több, mint 1%. Összességében úgy tűnik, országos szinten a hallgatók körülbelül negyede nem jut hozzá a diplomájához a nyelvtudás hiánya miatt, és bár évenként lassú, egy-egy százalékos javulás mutatkozik, még mindig ijesztően nagy ez az arány.
Azt a rendeletet, ami a záró oklevél feltételeként előírja a nyelvvizsgát, az 1996-os törvény módosításakor rögzítették. Ez a feltétel nem tűnik teljesíthetetlennek, hiszen főiskolán az alapfokú C, egyetemeken általában a középfokú C nyelvvizsga megszerzése az elvárás. Bizonyos intézmények pedig dönthetnek úgy, hogy ettől eltérő, súlyosabb követelményekkel állnak elő. Ennél szigorúbb elvárás – felsőfokú, vagy szakmai nyelvvizsga megszerzése – csak a mesterképzéseken feltétel. Ráadásul az esetek többségében bármely választott nyelvből letehető a vizsga.
Bár a nyelvtudás követelmény, a nyelvtanítás nem a főiskolák, egyetemek dolga. Ez a feladat a közoktatásé, tehát elvileg az egyetemre már nyelvtudással illene érkezni. A legnépszerűbb egyetemeken ez így is van. A jelentkező, ha nincs legalább egy papírja, nem is igen nyerhet felvételt például a Corvinusra vagy az ELTE bölcsészkarára. Ezt a tendenciát némileg elősegíti, hogy évek óta kötelező a nyelvi érettségi, és a középiskolások két nyelvet is tanulnak 14 és 18 éves koruk között.
Az a hallgató azonban, akinek nincs nyelvvizsgája felvételije idején, az egyetemi évek során általában csak felejt. Ha a diploma közeledtével észbe kap, az egyetemi kereteken belül általában nincs lehetősége nyelvet tanulni. Marad a tanfolyam vagy magántanár, ami igen drága és időigényes.
A legnépszerűbb nyelvek: angol, német, francia, spanyol, lovári
Az imént részletezett okokból az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek az úgynevezett alibinyelvek: a lovári és az eszperantó például. Ezeket a nyelveket állítólag könnyebb elsajátítani. „Tanulj meg eszperantóul 9 hét alatt az Interneten a saját lakásodban, nulláról alap-, vagy középfokig!” ígéri egy hirdetés. A lovári nyelvtanfolyamok padjait is leginkább a nyelvvizsgapapír után áhítozók töltik meg. A nyelvvizsgára három hónap alatt fel tudnak itt készülni – állítólag. Felmérések szerint az odajárók elenyésző része akar ezzel a nyelvvel foglalkozni, de a nyelvvizsgaközpontokban a négy világnyelv után a legtöbben lovárira jelentkeznek manapság. Tavaly a jelentkezők száma 1550 fő volt. Bár így, amit a diplomára vágyó nyer a réven, azt többszörösen veszti el a vámon, hiszen egy állásinterjún semmire sem megy egy olyan nyelv tudásával, ami a vállalat számára használhatatlan.
Cserevizsgázó, hamis papír
És ha ez sem megy, akkor jönnek a fondorlatos technikák. Jól ismert módszer a cserevizsgázó. Ilyenkor a vizsgázó maga helyett olyasvalakit küld – némi pénzért - aki jól beszéli a nyelvet. Ilyen esetről több városi legenda is szól. Bár ez az eljárás nem veszélytelen, mert a nyelvvizsgaközpontok is fel vannak készülve ez ellen, és többször ellenőrzik az iratokat.
Van még egy ennél is egyszerűbb, bár eléggé elkeseredett, veszélyes megoldás is a papírok megszerzéséhez. Az interneten keresztül, vagy az ecseri piacon manapság is lehet nyelvvizsga papírt venni. Az ára elég borsos: a középfokú kétszázezer forint, a felső negyedmillió. Bár ha utánaszámolunk, a többéves tanfolyam vagy a magántanár sem olcsóbb. A legolcsóbb nyelvtanfolyamok is harmincezer forintnál kezdődnek, és ahhoz, hogy alapszintről a középfokig el lehessen jutni, legalább négyet-ötöt el kell végezni, plusz ehhez jön még a tankönyvek ára és a legalább húszezer forintos vizsgadíj. Vagyis majdnem pontosan kétszázezer így is, a befektetett energiáról nem is szólva.
Egyre nagyobb azonban a lebukás veszélye. A tanulmányi osztályokon dolgozók már tudják, mire kell figyelni a nyelvvizsga papíroknál és ha valami gyanús, csak egy telefonhívásra van szükség, és máris ellenőrizhető a nyelvvizsga hitelessége. Ha kiderül, hogy nem valódi, okirat-hamisításért három év szabadságvesztés szabható ki. Sokan le is buktak így, az ő esetük elrettentő például szolgálhat.
Mindennek ellenére az Oktatási Hivatal becslése szerint minden tizedik nyelvvizsgapapír hamisított. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzősei közül tavaly tizenegyet nem avattak fel, mert kiderült, hogy megvásárolták nyelvvizsgapapírjukat. Tavaly decemberben pedig lebukott egy 35 tagú, bizonyítványok lopásával foglalkozó szervezet és velük az a kétszáz megrendelő, aki az adatbázisukból előkerült.
Aki vizsgázik, rögtön megkapja
Sokan végül csak a papír hiánya miatt nem kapják meg sosem diplomájukat. Farkas Zsuzsa, az ELTE művelődésszervező levelező szakán kezdte tanulmányait. Ekkor még egy olyan rendelet volt érvényben, mely szerint az a hallgató, aki tanulmányi évei alatt betölti a negyvenedik életévét, mentesül a nyelvvizsga-kötelezettség alól. Azonban halasztania kellett egy évet, és a kihagyott év után már csak azokra vonatkozott a mentesség, akik tanulmányaik megkezdése előtt lettek negyven évesek. „Nem vagyok hajlandó lováriból vagy eszperantóból vizsgázni. Egyébként az sem olyan könnyű, mint mondják, sokan megbuktak a vizsgán a csoporttársaim közül. Az angolra pedig se időm, se pénzem család és munka mellett. Hiába jártam végig az egyetemet, nekem már nem lesz diplomám.”
Akik nem adják fel a harcot a nyelvvizsga papírért, és a záróvizsgát követően bemutatják a nyelvvizsga bizonyítványukat, harminc napon belül átvehetik az oklevelét, időbeli korlát nincs, a kettő között tehát akár több év is eltelhet.