Mi az a rös?
„De amennyire későn, annyira nagy rössel” – írja a Magyar Narancs, és az ember csak néz: mi az a rös? Talán valami német szó, gondolhatnánk, ám Bakos Ferenc Idegen szavak szótára című művében ezt találja:
rös ang lendület
Vajon milyen angol szó lehet az, amiben ö van? Jó, jó, ismerünk olyanokat, mint a sztésön meg a lokomósön, de ott egyértelműen egy hangsúlytalan svát hall a magyar fül [ö]-nek. Az viszont az angolban nem fordul elő hangsúlyos helyzetben, márpedig egy egy szótagú szó egyetlen magánhangzója mindig hangsúlyos.
Nos, ez nem mindig volt így, valamikor ebben a helyzetben is állhatott svá. A megadott ’lendület’ jelentésnek köszönhetően könnyen rájöhetünk, hogy itt az elsősorban ’rohanás, sietség’ jelentésű rush szóról van szó. Ebben, mint azt a helyesírás mutatja, eredetileg rövid [u] volt (Észak-Angliában még ma is az van), később a magyar füllel [ö]-nek hangzó svá lett, ami aztán rövid [á] szerű hanggá vált Dél-Angliában, s így a sztenderd brit angolban is. Ennek az eredménye, hogy míg a pickup szót a magyar ’hangszedő’ értelemben még [piköp] ejtésmóddal vette át, addig ’nyitott platójú kisteherautó’ jelentésben már [pikap] kiejtéssel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Woody)
Erről a jelenségről részletesebben is írt Nádasdy Ádám. Nádasdy ugyan azt írja, hogy az [ö]-szerű ejtés az amerikai angolban a mai napig megmaradt, de ezt talán nem minden változatra igaz: a Merriam-Webster ugyan a [rös] ejtést adja meg, de a Cambridge-szótár és a Wiktionary szerint az amerikai ejtés is [ras] (meg is lehet hallgatni).