Mégsem rossz a javítókulcs?
Az Oktatási Hivatal (OH) szerint egyértelműek a középszintű történelem írásbeli érettségi utasításai, és nem merülhet fel sem a diákban, sem a javító tanárban a helyes válaszelemen túl egy másik jelenség helyes válaszként való értelmezése.
Ezt Pósfai Péter, a hivatal közoktatási elnökhelyettese közölte pénteken az MTI-vel a Történelemtanárok Egyletének (TTE) kérésére reagálva, és egyben leszögezte: a TTE észrevétele nem fogadható el, és a javítási-értékelési útmutatót nem módosítják.
Előző nap Miklósi László, az egylet elnöke azt közölte: a középfokú történelem írásbeli vizsga javítókulcsának korrigálását kéri, mert az egyik feladatban több helyes választ lehetett adni; ilyenre a múlt évben is akadt példa.
Mint írta, a 8. feladat a.) pontjának első képéhez a túltermelés kifejezés mellett az ipari termelés visszaesése kifejezést is helyes megoldásnak kell tekinteni. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy a megoldókulcsban egyetlen helyes válaszként szereplő meghatározás mellett a másik is elfogadható legyen. Miklósi László hangsúlyozta: a minden szempontból korrekt értékelést különösen fontossá teszi, hogy a diákok érettségi eredménye –és ezáltal továbbtanulási lehetősége – akár egyetlen ponton is múlhat.
Pósfai Péter közleményében kiemelte: a középszintű (nem középfokú, ahogy az egylet közleményében szerepel) érettségi 8. feladata a) részének utasításai egyértelműek: A válság mely jelenségei kapcsolhatók a képekhez? Válassza ki a felsoroltak közül a megfelelőt! Minden képhez csak egy elem kapcsolható, három jelenség kimarad.”
Mint hangsúlyozta, így eleve nem merülhet fel sem a diákban, sem a javító tanárban a helyes válaszelemen túl egy másik jelenség helyesként való értelmezése.
Hozzátette: az 1. képhez – ez a nagy gazdasági világválság korából egy karikatúra, amelyen az égből esőként rázuhanó különféle tejesedények, kannák elől esernyővel védekező és menekülő, teli tőgyű tehén látható – a felsorolt gazdasági és társadalmi jelenségek (bankzárlat, a reklámpiac összeomlása, a bankok iránti bizalom erősödése, az ipari termelés visszaesése, túltermelés, munkanélküliség) közül egyértelműen csak a túltermelés kifejezés kapcsolható.
A nagy gazdasági világválság kirobbanásához épp ez a jelenség vezetett – közölte az OH közoktatási elnökhelyettese, hozzátéve: az első világháború után az Egyesült Államok gazdasága gyors ütemben fejlődött, nőtt az életszínvonal, de a konjunktúra a kínálati oldalon erősebb volt, mint a felvevői oldalon. A túltermelés az 1929-es tőzsdeválság kirobbanásakor vált nyilvánvalóvá; a vállalatok nem tudták értékesíteni termékeiket. Ez utóbbi jelenségre utal a karikatúrán, hogy „vissza a feladónak”-jelleggel rázúdítják a termék „előállítójára” a tejet.
Pósfai Péter kiemelte: az ipari termelés visszaesése nyilván a válság következménye lett később, de ez a jelenség semmilyen módon nem kapcsolható a megadott karikatúrához.
Utalt arra, hogy a történelem érettségi részletes vizsgakövetelményeiről szóló rendelet a „források használata és értékelése” során azt várja el a diáktól, hogy az tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzőművészeti alkotásokat felhasználni egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához.
Az elnökhelyettes kitért arra is: a történelem érettségi tételkészítő bizottságának elnökéhez a feladatlapokat javító tanároktól beérkező levelek felháborodásuknak adnak hangot amiatt, hogy az egylet a sajtónyilvánosságot kihasználva nyomást próbál gyakorolni egy egyértelműen hibás megoldási alternatíva helyesként való elfogadása érdekében. Ezzel –egy időre – megtéveszti a diákok tízezreit, bizonytalanságban tartja a javító tanárokat és felesleges indulatokat kelt.