Még alQ tárgya: elfogadják-e az SMS-nyelvet a dolgozatokban?
„Szio, sztem taliznunk kéne vmikor a 7végén, lszi írj majd, h neked mikor jó, thx!” – a fiatal generációnak egyértelmű, mit jelent egy hasonló üzenet. Ám mit kezdjen egy tanár, ha effajta rövidítéseket kell kibogoznia egy iskolai dolgozatban?
Sztem, h , lszi, vmi, vhol, +mond, 7vége: ezek a rövidítések csaknem minden telefonos üzenetben előfordulnak. A mobillal a kezében felcseperedő generációnak már olyannyira természetesek a hasonló kifejezések, hogy ösztönösen foglalják bele azokat egy iskolai dolgozatba is. De mit kezdjen ezzel például egy magyartanár? Értékelje mint modern kommunikációs vívmányt, vagy egyszerűen húzza át mint helytelen, oda nem illő nyelvhasználatot? Különböző országokban különböző módon oldják meg a problémát.
Ausztráliában például az Oktatási Minisztérium engedélyezte, hogy a diákok az SMS-ben és az internetes csetelésben megszokott nyelvet használják a dolgozatokban, s ezért a tanár nem vonhat le tőlük pontot. A hagyományos helyesírási szabályokat még inkább megfricskázzák a japánok, akiknél egyenesen az SMS-regény a legnépszerűbb műfaj – írja a szoljon.hu. A 160 karakteres, folytatásokban közölt „szépirodalmi alkotásokat” csak úgy falja az ottani olvasóközönség. A műfaj leginkább a tini korosztály körében hódít, és a sztárszerzők is közülük kerülnek ki. A hobbi a telefontársaságok piaci versengésének köszönhető, a gésák országában ugyanis emiatt tették már évekkel ezelőtt ingyenessé az SMS-ezést.
Magyarország ehhez képest némileg konzervatívnak tekinthető. Nálunk ugyanis nem fogadják el a netes rövidítéseket, és ha valaki ilyesmi használatára vetemedik a dolgozatában, akár azt a bizonyos nem görbülő jegyet is megkockáztatja. Általában a tanárok is értik, magánemberként egy részük maga is él vele – az iskolában viszont következetesen gyomlálják a felmérőket. „Van kolléga, aki nagyon lázad ellene, a fiatalabb korosztály ugyanúgy használja, de a dolgozatokban úgy gondolom, nem csak én nem fogadom el” – fogalmaz egy magyar szakos tanárnő, D. Judit.
Aki szeretne jobban elmélyülni e sajátos, rejtjeles kommunikációs világban, annak álljon itt végezetül néhány haladóbb példa: +' (még) , +?ni (megkérdezni), +y (megy), +6ó (megható), +oldás (megoldás), -zol (hiányzol), ||-os (párhuzamos), /c (perc), ^Let (felelet), -ve hiszM (kötve hiszem), *@lek (szeretlek), *intem (szerintem), aje (igen, jó, szuper – az ah yeah!= óh, igen! angol kifejezésből), alQ (alku), c6 (chat), csaQgy (csakúgy), jo8 (jó éjt), RösN (erősen), Ste (este), x-os (szoros).