Magyar világörökség: matyó hímzés
A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat – szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát – tartalmazza.
Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes kormányközi bizottsága szerda délután hozta meg a kedvező döntést. Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta ezen a listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A matyó hímzés mellett 35 másik szokás, illetve hagyomány pályázott az emberiség szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Franciaországból a breton fest-noz (éji ünnep) táncos-zenés fesztivál nyert felvételt, de a kulturális örökség része lett például a brazil karneváli zene és tánc, a frevo, az ecuadori toquilla pálmaszalmakalap fonása és a ladakhi buddhista ének is.
A tagországoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell fotókat és egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet, majd a felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi. A magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat – szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát – tartalmazza.
A nemzetközi szervezet illetékes kormányközi bizottsága hétfőtől péntekig ülésezik a szervezet párizsi székhelyén, hogy megvizsgálja a különböző listákra – a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára, illetve a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe – érkezett közel kilencven jelölést. A testület kedden négy olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amelyek „sürgős megóvást” igényelnek. Az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség kategória UNESCO-listájára került fel többek között a kirgiz nemez szőnyeg, a sirdak.