Magyarország támogatja
a határon túli magyarok
nyelvi diszkriminációját
Ez derül ki egy tudományos konferencia kötetéből.
A rendszerváltás óta kiemelt téma a közbeszédben a határon túli magyarok magyarságának megőrzése. Ezen belül is külön jelentőséget szokás tulajdonítani annak, hogy a határon túli magyar gyerekek milyen nyelvű iskolába járnak – az államnyelvi iskolák általában az asszimilációt jelentik. Azt azonban nem szokás firtatni, hogy milyen színvonalúak ezek az iskolák, ahogyan azt sem, hogy milyen színvonalú bennük a magyar nyelv oktatása.
2013 októberében a Nyitrai Egyetemen szerveztek konferenciát a kisebbségi magyar nyelvtantanításról. A konferencia anyagát A kisebbségi magyar nyelvtantanítás kihívásai a 21. század elején címen adták ki könyvben. A kötetet Kontra Miklós ismertette nemrég a Magyar Tudományban.
A kötetben szereplő előadások arról számolnak be, hogy a határon túli gyerekeknek kettős diszkriminációval kell megküzdeniük: nemcsak kisebbségiként, hanem anyanyelvváltozatuk használóiként is. A tankönyvek 30–50 évvel ezelőtti nyelvi normákat kérnek számon a gyerekeken, nyelvművelői babonákat terjesztenek. A tankönyvek szerzői nem használják ki, hogy a diákok nem a köznyelvet beszélik, és ismernek egy idegen nyelvet is. Ezzel szemben az általuk használt, a regionális normának megfelelő alakokat helytelenítik, hibásnak mondják, és ezzel a diákokat elidegenítik nem csak anyanyelvváltozatuktól, de anyanyelvüktől is. A kötetben helyet kapott az egyik tankönyvszerző válasza is, az ő szavait Kontra Miklós így „fordítja le” a nem nyelvész olvasók számára:
... lehet arról vitatkozni, el kell-e fogadnunk, hogy a Duna Szentendréről folyik Pest felé (s nem fordítva).
(Forrás: Wikimedia Commons / Leandro Neumann Ciuffo / CC BY 2.0)
Tolcsvai Nagy Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tankönyvekből semmi nem derül ki a magyarul beszélők földrajzi elhelyezkedéséről, a magyar nyelv nyelvpolitikai és kulturális helyzetéről, az egynyelvű és kétnyelvű beszélőkről – azaz azokról a kérdésekről, melyek a kisebbségben élő tanulók számára a leginkább húsbavágóak.
Ami pedig mindennek a teteje:„a Szlovákiában adaptált, eredetileg magyarországi tankönyvek Magyarországon a tankönyvvé nyilvánítás során a tartalom szakmai hitelességére és pontosságára 100%-ot kaptak”. A legtöbbet bírált szlovákiai magyar tankönyvekből ma több mint ötezer diák tanul. Érdemes az ismertetés teljes szövegét elolvasni.