Magyar találmány a kazettás flopi
A magyarországi feltalálóknak nem volt könnyű soruk a Kádár-korban: találmányaikat nem szabadalmaztathatták, és az állam sem volt hajlandó szabadalmazni őket. Nem csoda, ha az igazi hasznot külföldi cégek fölözték le...
Jánosi Marcell története kísértetiesen emlékeztet Rubik Ernőre, aki bűvös kockáját nem tudta szabadalmaztatni, és a magyar állam csak akkor jött rá, mekkora hibát követett el, amikor a találmány világra szóló karriert futott be.
Az első flopik 1970-ben kerültek a piacra, ekkor mág csak hajlékony, műanyag tokban zárt változatuk létezett. Jánosi ötlete volt, hogy a lemezt egy kemény műanyag tokba zárják, mint a magnókazettákat: a szalagos magnó mellett a kazettás magnók még csak ekkor kezdtek népszerűvé válni. Maga a kazetta elnevezés a franciából származik, a casse ’doboz, tartó, ház’ kicsinyítő képzős alakja, tehát tulajdonképpen ’dobozká’-t jelent. Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy az első flopik 8 hüvelyk (kb. 20 cm) szélesek voltak – a tervek szerint ekkora lett volna Jánosi kazettás flopija is. (A később közhasználatúvá vált, bizonyára olvasóink által is ismer puha tokos flopik 5,25 hüvelyk (kb. 13 cm), a kemények 3,5 hüvelyk (kb. 9 cm) szélesek voltak.)
Jánosi szabadalmát Magyarországon 1974-ben jegyezték be, de a prototípus csak 1979-re készült el: ez 3 hüvelyk (kb. 7,5 cm) széles volt. „Nyugati” vállalatok is érdeklődtek a találmány után, végül kihasználva, hogy külföldön nem volt szabadalmaztatva, a 3,5 hüvelykes változatot a Sony kezdte gyártani, és a 2000-es évek elejéig fontos szerepet töltöttek be. (Információink szerint a szöveges fájlok flopira mentése egyes egyetemeken ma is az informatikai alapvizsga részét képezik!)
(Forrás: ITCAfé)
Jánosi egyébként nem csak a flopival írta be a nevét a magyar technikatörténetbe, hanem ő volt a legendás Calypso szalagos magnót fejlesztőcsapatának vezetője is.
Jánosi Marcell júliusban hunyt el, életéről és munkásságáról, a flopi sorsáról további információkat olvashatunk az ITCafé oldalán.