Magyar nyelvet Finnországban
Széles e világban több helyen nyílik lehetőség arra, hogy egyetemi tanulmányok keretében magyar nyelvvel, magyar kultúrával ismerkedjenek a diákok. Magyar tanszékeket bemutató cikksorozatunk első részében a Helsinki Egyetemmel ismerkedhet meg az olvasó.
Finnország első egyeteme a 19. században egy turkui tűzvész következtében porrá égett. Az egyetemet ezért Helsinkibe kellett költöztetni, ahol ezzel párhuzamosan megindult a finn és a finnel rokon nyelvek oktatása. Kezdetben a balti-finn és a finnugor nyelveknek külön tanszéke volt, 1992-ben azonban ezek egyesültek és így jött létre a Helsinki Egyetem Finnugor tanszéke, amit idén összevontak a finn és a skandinavisztika tanszékekkel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Petteri Solunen)
Oktatás
A tanszéken az alapképzés keretében öt lehetőség közül választhatnak a hallgatók. Az általános finnugor nyelvészet, a magyar nyelv és kultúra, az általános balti-finn nyelvészet és az észt nyelv és kultúra szakirányok egyaránt folytathatók mesterképzésben is, az ötödik, vagyis a számi kutatások elnevezésű képzés csak az általános finnugor nyelvészet számi specializációján belül folytatható. Ebből is látszik, hogy a Helsinki Egyetem is bolognai rendszerben indítja a képzéseit. Az említett szakokon természetesen doktorálni is lehet. Az egyetemnek nincs külön doktori iskolája, de azok, akik nyelvészeti témából írják a doktori disszertációjukat, bekapcsolódhatnak az országos Langnet nyelvészeti doktori iskola oktatásába. Jelenleg is készülnek hungarológiai témájú disszertációk. A magyar nyelvet és kultúrát főszakként 1990 óta vehetik fel a hallgatók.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mikkor Paananen)
Magyaroktatás és hungarológia
A magyar oktatás és kutatás August Ahlqvist és Oskar Blomstedt jóvoltából az 1860-as években kezdődött az egyetemen. Kezdetben nem volt állandó magyar lektor, Antti Jalava töltötte be először, átmenetileg a pozíciót, majd 1925-ben az első állandó lektor Weöres Gyula lett. Vendéglektorokat is fogad a szak Magyarországról, az első Lavotha Ödön volt, a magyar nyelv és kultúra első vendégprofesszora pedig Szathmári István.
A magyar szak célja, hogy a tudományos és gyakorlati munkában egyaránt eredményes szakembereket képezzen. A képzés nyelve finn, természetesen a nyelvórák gyakorlati részében magyarul beszélnek, valamint az első tanévben magas a magyar nyelvórák száma. Alapképzésben a magyar mint főszak mellé egy minor vagy szakpár választása kötelező, ezen felül pedig elvárás még 25 kreditnyi általános bölcsészkari ismeret. A fennmaradó 10 kredit szabadon elkölthető. Magyar alapszakon az órák felét nyelvi és nyelvészeti ismeretek teszik ki, ezek mellett pedig hungarológia, finnugor alapismeretek, országismeret, irodalmi- és művelődéstörténeti ismeretek tartoznak a tanegységbe.
A mesterképzés nyelve már a magyar, csak néhány kurzus teljesíthető finn nyelven. 120 kreditet kell kötelezően elkölteni, választhatóan csak a főszakon, vagy fő- és mellékszakon.
A hallgatóknak az alapképzés során a harmadik évben, mesterképzésben, pedig a szakdolgozat megírása előtt ajánlják a fél vagy egy éves magyarországi tanulmányokat, amiket tanszéki tanulmányok címen jóváír nekik az egyetem. A magyarországi résztanulmányok az egyetem szerint a nyelvi- és szakismeretek elmélyítése szempontjából rendkívül fontosak a hallgatók számára.
Erasmus
Az Erasmus-hálózat keretében a Helsinki Egyetem rendszeresen cserél tanárokat és diákokat külföldi egyetemekkel. A finnugor tanszék partnerei Magyarországon az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A bölcsészettudományi karok képzéseinek keretében mindkettőn folynak finnugor tanulmányok. Az ELTE-n nem csak a magyar, de bármilyen más bölcsész szak mellé, finnugor, finn és észt szakpárt, vagy minort lehet felvenni. Az ELTE Erasmus-partnerei között a Helsinki Egyetemen kívül más finnországi egyetemek is jelen vannak, így az ottani hallgatók pályázhatnak ösztöndíjra Tamperébe, Ouluba, vagy akár Turkuba is. Az Erasmus-ösztöndíjat megkapni nem könnyű, a hallgatóknak meg kell felelniük a program által támasztott feltételeknek, illetve tanulmányi eredményeiket is figyelembe veszik. Ilyen kis szakokon, mint például a finnugrisztika, valamivel talán egyszerűbbnek tűnhet a kijutás, hiszen a jelentkezők száma is kisebb, mint a nagyobb nyelvszakokon, például az anglisztikán.
Homályos karrierkilátások
A Helsinki Egyetem honlapja szerint a finnugor tanszék jelenlegi hallgatóinak számát nehéz meghatározni, ugyanis sokan közülük vendégek más karokról, egyetemekről. A külföldi diákok egy speciális csoportja oroszországi hallgatókból áll, akik posztgraduális képzésben vesznek részt. Minden évben érkeznek új hallgatók, de a számuk - akár csak a magyarországi finnugor tanszékeken - meglehetősen limitált, a tavalyi szemeszterben például tizenhatan kezdték meg tanulmányaikat a finnugor tanszéken. Az új hallgatók toborzása nem könnyű, mivel a tanszéki képzés elvégzése után a karrierrel kapcsolatos kilátások meglehetősen homályosak – és természetesen az sem javít a helyzeten, hogy a modern Finnország egyre inkább a nyugat felé fordítja a figyelmét.
Az tanszék honlapja sem rejti véka alá ezt a jelenséget: „…a technokratább és kereskedelmibb gondolkodás hatására az oktatásban csökkent az olyan humán területek fontossága, mint például a finnugrisztikáé. Az „ésszerűbb” tanulmányi követelményekkel és rövidebb tanulmányokkal kapcsolatos új igények nehezen összeegyeztethetőek azzal a ténnyel, hogy a tanulás a mi tanszékünkön elkerülhetetlenül sok munkát követel abból kifolyólag, hogy a nyelvek és kultúrák kevésbé ismertek egy átlagos első éves diák számára (arról nem is beszélve, hogy a nyelvtudomány alapjai vagy a német és orosz nyelvismeret többé-kevésbé kötelezők a finnugristáknak).”
Projektek
A viszonylagos népszerűtlenség ellenére a finnugor tanszéken szorgalmasan folyik a munka, olyannyira, hogy a Finn Kulturális Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával, valamint Ulla-Maija Kulonen és Kovács Magdolna főszerkesztők felügyelete alatt új finn-magyar középszótár készül. 2006-ban irodalom- és fordítástudományi szemináriumot szerveztek Gerevich-Kopteff Éva magyar lektor szervezésében. 2009 márciusában pedig kétnapos tanácskozást tartottak az egyetemen, aminek keretében a magyar témakört a csángó nyelvről, valamint a svédországi és finnországi magyarokról szóló előadások képviselték.
A magyar nyelv és kultúra szak jelenlegi magyar oktatói Kovács Magdolna docens, Gerevich-Kopteff Éva magyar lektor és Vecsernyés Ildikó magyar vendéglektor. Dr. Csepregi Márta, az ELTE Finn Oroszlán érdemrenddel kitüntetett docense is tanított a tanszéken, vendéglektorként és a magyar nyelv és kultúra vendégprofesszoraként is.
Forrás:
http://www.helsinki.fi/hum/sugl/english/index.htm