Lengyelország aggódik a litvániai lengyel kisebbség helyzete miatt
Bekérették a litván nagykövetet a lengyel külügyminisztériumba kedden, hogy hangot adjanak Varsó aggodalmának a szomszédos Litvániában élő lengyel nemzeti kisebbséggel szembeni vilniusi bánásmód miatt.
A lépés annak legújabb jele, hogy az egyaránt EU- és NATO-tag Lengyelország és Litvánia között növekszik a feszültség; a felek egyre több dologra panaszkodnak, többek között a litvániai lengyel kisebbséggel és a lengyel befektetőkkel szembeni litvániai bánásmódra.
A lengyel külügyminisztérium közölte, hogy aggodalmát fejezte ki Loreta Zakareviciene litván nagykövetnek amiatt, hogy „egyre ellenségesebb légkör övezi” Litvániában a lengyel ajkú kisebbséget.
A litván kormányzat korábban már elhatárolódott egyes litván pedagógusok olyan nacionalista megjegyzései miatt, amelyeket Lengyelország kifogásolt.
A két ország között általában véve baráti kapcsolat alakult ki a kommunizmus 1989-es lengyelországi bukása, illetve Litvánia 1991-es – a Szovjetunió szétesését követő – függetlenné válása óta. Varsót azonban régóta nyugtalanítja a Litvánia lakosságának közel 7 százalékát kitevő lengyel kisebbség jogainak helyzete.
Az egyik vitatott kérdés az oktatás, de több más kérdés is megoldásra vár. A litvániai lengyel kisebbség sürgeti, hogy tagjai családnevüket a hivatalos okmányokban a hagyományos helyesírás szerint írhassák, ne pedig a litván változatban. Emellett Varsó szerint rendezni kellene a szovjet rendszer idején Vilnius környékén államosított földterületek visszaadásának ügyét, s azt, hogy a többségében lengyelek lakta litván településeknél mind a litván, mind a lengyel elnevezést használhassák.
@bibi: @doncsecz:
Azért ne felejtsük el, hogy ez a "nagyjából önkéntes alap" a nemesség által létrehozott szövetség volt. Ráadásul kb. úgy jött létre, hogy a litvánok az oroszok, a német lovagrend és a lengyelek szorításában azt látták a legjobb megoldásnak, ha önként behódolnak a lengyeleknek.
Erre persze a lengyelek szívesen emlékeznek vissza, elvégre ebben az államalakulatban a lengyel nyelv és kultúra volt a domináns.
Részletesebben: en.wikipedia.org/wiki/Polonization
@bibi: Számomra is furcsa ez az ellenségeskedés, hisz Sienkiewicz a regényeiben is milyen nagy szeretettel van a litván vitézek iránt, akik hősiesen küzdenek a törökök, svédek, oroszok, románok és tatárok ellen. Azután is szoros együttműködés jellemezte a két népet, mert az orosz elnyomás elleni felkelések még gyakorta Litvániára is ráterjedtek. De ha úgy nézzük, a horvátok és magyarok történelmük során mennyiszer küzdöttek együtt, Zrínyi e két nép legendás hőse, de a 19. században aztán egymás ellen fordultak.
Ez azért szomorú mert valamikor szinte egy államot alkottak, nagyjából önkéntes alapon.
Mi részünkről Szlovéniából arra próbálnak ösztökélni, hogy a magyarországi szlovén kisebbség tagjai térjenek át nevük szlovén helyesírás szerinti írására, tehát hivatalosan engem Magyarországon is Dončec-nak írjanak, illetve az okmányokban is előbb legyen a keresztnevem, utána a vezetéknevem. Nem övezi nagy probléma itt az ilyesmit, bár szerintem nem kell, mert ez nem vesz el semmit a szlovénságomból. Engem is és bárki mást is, ha pl. Szlovéniában van, akkor hivatalos dolog esetén is szlovén helyesírás szerint írják a nevét, ha viszont Magyarországon, a magyar helyesírás szerint.
De hiszen Litvániában nem élnek lengyelek, csak lengyelül beszélő litvánok...