A lengyel külügyminisztérium megdöbbent a varsói litván nagykövet kijelentésén
A lengyel külügyminisztérium „megdöbbenéssel és felháborodással” fogadta Litvánia varsói nagykövetének kijelentését, amely szerint a Litvániában élő lengyelek nem lojálisak országához.
Loreta Zakarevičienė – lengyel sajtójelentések szerint – a BNS balti hírügynökségnek nyilatkozva egyebek között így fogalmazott: „Olykor az a benyomásom, hogy ők (a litvániai lengyelek) nem érzik magukat Litvánia állampolgárainak”. A nagykövet asszony szerint lojálisabbak Litvániához az ottani oroszok, zsidók és fehéroroszok. Példaként állította a litvániai lengyelek elé a lengyelországi litvánok Lengyelország iránti lojalitását.
Marcin Bosacki lengyel külügyi szóvivő szerint a tárca „megdöbbenéssel és felháborodással” fogadta a nagykövet szavait. „Egy nagykövetnek nem az a feladata, hogy nehezítse az országok közötti szabályszerű kapcsolatokat, hanem éppen ellenkezőleg, arra kellene törekednie, hogy könnyítse azokat” – mondta. Az ilyen kijelentések szerinte arról tanúskodnak, hogy a litván hatóságok nem értik meg a lengyel kisebbség problémáit, és nem tanúsítanak toleranciát a hivatalos állásponttól eltérő nézetek iránt.
A néhány százezres litvániai lengyel kisebbség, amely Vilnius környékén tömbben él, egyebek között azt követeli, hogy ne litván, hanem lengyel írásmód szerint írhassa nevét. A litván parlament éppen Lech Kaczynski néhai lengyel elnök utolsó litvániai látogatásának napján, 2010. április 8-án utasította el az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet – emlékeztetett a Rzeczpospolita című lengyel lap. Ehelyett a litván hatóságok növelték a litvániai lengyel iskolákban litván nyelven oktatandó tantárgyak számát, és csökkentették az ilyen intézmények számát.
A litván nagykövet az interjúban elismerte, hogy Litvániának meg kell oldania a nevek írásának ügyét, de, mint mondta, ez nem olyan egyszerű kérdés. Litvánia azt tervezi, hogy kétnyelvű feliratokat vezet be azokon a településeken, amelyeken nemzeti kisebbségek élnek – közölte. Úgy vélte, hogy az 1994. évi lengyel-litván szerződés mindkét országban biztosítja a kisebbségi jogokat, csak az a kérdés, hogyan valósítják meg a gyakorlatban az előírásokat.
A litvániai lengyelek múlt szombaton az Egyesült Államok vilniusi nagykövetsége előtt tiltakoztak „diszkriminációjuk” miatt. Hasonló tiltakozásokra került sor Varsóban és több amerikai városban. A vilniusi tüntetők petíciót adtak át a vilniusi amerikai nagykövetnek. Felpanaszolták, hogy „Litvánia, amely a NATO és az Európai Unió tagja, korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait”, és a nagykövet közvetítését kérték a litvániai lengyelek érdekeinek védelmében.
"Remiantis 1916 m. gruodžio 14 d. (Vokietijos okupacija) duomenimis, Vilniuje buvo 138 794 gyventojai, iš kurių 53,67 % sudarė lenkai (74 466 gyventojai), 41,45 % žydai (57 516), lietuviai 2,09 % (2 909), rusai 1,59 % (2 219), vokiečiai 0,63 % (880), baltarusiai 0.44 % (644) ir kitų tautybių atstovai 0,13 % (193 gyventojai).
[...]
Dabar lietuviai yra vyraujanti grupė: 2001 m. Vilniuje gyveno 542 287 žmonės. Iš jų etniniai lietuviai sudarė 57,8 %, lenkai 18,7 %, rusai 14 %, baltarusiai 4 %, žydai 0,5 %, kiti – 5 %." (https://secure.wikimedia.org/wikipedia/lt/wiki/Vilnius)
"Wilno zamieszkuje ok 539 tys. osób (2011), a skład narodowościowy mieszkańców w 2001 wynosił: Litwini 57,8%, Polacy 18,7%; Rosjanie 14%; Białorusini 4%; Żydzi 0,5%; inne narodowości 5%[3].
Według spisu dokonanego przez okupacyjne władze niemieckie 14 grudnia 1916 w Wilnie mieszkało 74 466 (53,67%) Polaków, 57 516 (41,45%) Żydów, 2909 (2,09%) Litwinów, 2219 (1,59%) Rosjan, 611 (0,44%) Białorusinów, 880 (0,63%) Niemców i 193 (0,13%) osób innych narodowości. Łączna liczba ludności wyniosła wówczas 138 794.
Według spisu powszechnego z 9 grudnia 1931 Polacy stanowili 65,9% mieszkańców miasta (128,6 tys. osób), Żydzi 28% (54,6 tys. osób), Rosjanie 3,8% (7,4 tys. osób), Białorusini 0,9% (1,7 tys. osób), Litwini 0,8% (1579 osób), Niemcy 0,3% (600 osób), Ukraińcy 0,1% (200 osób), inni 0,2% (ok.400 osób). Wiarygodność spisu jest podważana przez niektórych historyków" (https://secure.wikimedia.org/wikipedia/pl/wiki/Wilno#Demografia)
@doncsecz:
Hát azért a litvánok is érdekes figurák, hogy a fővárosukat egy lengyel városban - Wilnában - rendezték be... Mert akárhogy tekerik a litvánok, Vilnius-Wilna környéke a mai napig etnikailag tiszta lengyel.
Néhai gimnazista társam, egy lány aki romanisztikát tanult és Erazmus ösztöndíjjal járt Genovában is említette, hogy volt ott neki egy litván társa. A litván lány nem is takargatta, hogy a népének két nagy ellensége van az orosz és a lengyel.