Középkori iratok a neten
A Magyar Országos Levéltár honlapján kutatók és egyetemisták több mint százezer középkori oklevélhez férhetnek hozzá.
Az ország több levéltárának középkori oklevélanyagát tárja egységes, könnyen kezelhető információs rendszerben a kutatók, egyetemisták elé a Magyar Országos Levéltár, aminek honlapján hétfőtől mintegy 108 ezer középkori irat érhető el. Hiller István oktatási és kulturális miniszter töltötte fel az eddig digitalizált dokumentumok utolsó nagy tömegét Magyar Országos Levéltárban hétfőn. A miniszter „a magyar kultúra és tudomány ünnepének” nevezte az adatbázis létrejöttét.
A www.mol.arcanum.hu-ról Hiller István elmondta: a projektet nemcsak Magyarország, hanem európai méretekben is kiemelkedő szakmai munka előzte meg. „Messze túllép az eredmény egy szakma, egy tudomány határán” – tette hozzá a miniszter, ugyanakkor emlékeztetett: a technika fejlődése nem írhatja felül a klasszikus tudást, az „olvasás művészetének” ismerete nélkül a 108 ezer 372 dokumentum csak egy „interneten megjeleníthető kép” marad. A miniszter méltatta a levéltár szakmai vezetését, kiemelve a leköszönt főigazgató, Gecsényi Lajos munkáját, aki „akarta és támogatta” a kor színvonalához méltó fejlesztést. Hiller István szerint az adatbázis létrejötte példaértékű lehet a más korok kutatóinak is.
A Magyar Országos Levéltár három év alatt digitalizálta középkori okleveleit. A munka a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kezdődött; a szervezet négy részletben összesen 41 millió forinttal támogatta a fejlesztést, a befejezéshez azonban az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a miniszter támogatására is szükség volt.
Mint Rácz György főosztályvezető, a projekt szervezője kiemelte: a levéltár a saját anyagai mellett más, középkori iratokat őrző intézmények dokumentumainak digitalizálásában is szerepet vállalt. Jelenleg a Heves, a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és Zala Megyei Levéltár, a győri Egyházmegyei Levéltár, a Veszprémi Érseki Levéltár és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum csatlakozott a vállalkozáshoz, de mint a főosztályvezető elmondta, még az idén további 20-30 intézmény – köztük határon túli levéltárak – közreműködésére számítanak.
Kiemelte: a 12 ezer dokumentummal bővült oklevélgyűjtemény nemcsak a középkori Magyarország, hanem a környező országok történelméhez is fontos adatokat nyújt. A honlapot ismertetve kifejtette: az a hagyományos adattartalom és az oklevelek képi megjelenése mellett a fellelhető regesztákat (tartalmi kivonatokat) is hozzáférhetővé teszi. Mint mondta, a szkennelésben a dokumentumok hátlapját vagy akár az üresen maradt oldalakat sem hagyták ki, mert a történészek számára azok is fontos információt hordozhatnak.
Rácz György ugyanakkor úgy vélte: az, hogy akár egy „álmatlan éjszaka, otthonról” is tanulmányozhatják a kutatók az okleveleket, csak részben tehermentesíti a levéltárosokat. Szerinte számos feladat vár még a szakmára, itt többek között a különféle adatbázisok összekapcsolását, tartalmi kivonatok, átiratok készítését említette. Rácz György szerint az adatbázis létrejötte a levéltárosi szakma szemléletváltását is jelzi, amely már nemcsak a források megőrzésére, hanem azok mindenki által való hozzáférésére is figyelmet fordít.