Kérészéletű szabályok?
Állandó szerzőnk, Szabó Tamás Péter „Szabály, vélemény vagy hagyomány? Nyelvi értékítéletek nyomában” címmel tart előadást Debrecenben, a Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport előadás-sorozatának keretében.
Ha bármilyen viselkedés – autóvezetés, hivatali ügyintézés, falfestés, vagy éppen a társalgás – mintázatában szabályszerűség vehető észre, azt szoktuk gondolni, hogy a viselkedést szabályszerűségek irányítják. Pedig korántsem biztos, hogy így van…
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr Jacek Filek)
Az előadás helyszíne: MTA Debreceni Területi Bizottság (DAB) székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.), I. emelet. Időpontja: 2013. március 4., 16 óra Az előadás nyelvhelyességi és illemszabályokra fókuszál, bőségesen idézve egy 2009-ben lefolytatott vizsgálat anyagából, amelynek során az előadó számos magyarországi iskolában készített interjúkat általános és középiskolai diákokkal és magyartanáraikkal kommunikációs tapasztalataikról és nyelvi vélekedéseikről. A diákok és a tanárok által megfogalmazott szabályok elemzése kapcsán – Kripke szkeptikus nézőpontjából kiindulva – azt hangsúlyozza, hogy ha valaki az általa megfigyelt személy viselkedését valamilyen szabály segítségével formalizálja, akkor a szabály nem a megfigyelt személy viselkedéséről árul el valamit, hanem a megfigyelőéről. A megfigyelő ugyanis az, aki a megfigyelt cselekvést egyáltalán fontosnak tartja valamilyen szabályba foglalni, és ő az, aki bizonyos szempontokat kiemelve, másokat elhanyagolva leírja az általa tapasztaltakat.
Nyelvhasználati kérdésekről, és különösen nyelvhelyességi szabályokról szóló interjúk elemzése során megfigyelhető, hogy a beszélgetésben részt vevők által megfogalmazott szabályok folyamatosan átalakulnak, megkérdőjeleződnek, egyfajta egyezkedés alakul ki a felek között. Hasonló jelenség figyelhető meg akkor is, amikor valakit a személyes véleményéről kérdeznek: a vélemények is hasonlóan változékonyak lehetnek, mint a megfogalmazott szabályszerűségek. Ez a tény nem a megkérdezettek „zavaros gondolkodásáról” vagy „elvtelenségéről” tanúskodik, hanem arról, hogy megtanulták, hogyan szokás egy vitában részt venni.
Az előadásban ismertetett jelenségek segítenek jobban megérteni mindennapi kommunikációs szokásainkat, de a megfogalmazott összefüggések a tudományos és közéleti vitákra is alkalmazhatók. Úgy látszik, a szabályalkotásnak is vannak szabályai…
Ajánló