Kárpátaljai magyar vélemények az új ukrán nyelvtörvény tervezetéről
Eltérő módon viszonyul a kárpátaljai magyarság két meghatározó érdekvédelmi szervezete az ukrán parlament elé terjesztett új nyelvtörvény tervezetéhez, amely elsősorban az orosz nyelv ukrajnai helyzetének a javítására irányul, de meghatározó lehet a kisebbségek nyelvhasználatát illetően is.
Az ukrán parlamentben szeptember elején bejegyzett új ukrajnai nyelvtörvény tervezetéről Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtökön megjelent számának nyilatkozva elmondta, hogy mivel a tervezetet a kormánykoalíció parlamenti frakcióvezetői terjesztették elő, nem esélytelen az elfogadása. Hozzátette, hogy jelenleg ugyan több mint egy tucat nyelvtörvény-tervezet van bejegyezve a kijevi parlamentben, de a mostani változatot a kormányzó Régiók Pártja (PR) dolgozta ki még az évtized elején, s ezt az ukrajnai magyar–orosz–román szervezetek hármas szövetsége – magyar részről az UMDSZ – fejlesztette tovább az utóbbi hónapokban. Szerinte a tervezet gyakorlatilag megfelel azoknak a vállalásoknak, amelyeket Viktor Janukovics államfő, még elnökjelöltként, a hármas szövetséggel – közte a kárpátaljai magyar szervezetettel – kötött választási megállapodásban tett.
Tóth úgy véli, hogy a honatyák többsége támogatni fogja a törvény elfogadását, ami nagy jelentőséggel bír Ukrajna számára, mivel a tervezet lényegében a hivatalos egynyelvűségről vagy kétnyelvűségről szól. Szerinte Ukrajna történelmileg kialakult kétnyelvűségének a törvénybe foglalása demokratikusnak tekinthető, de ezt az ukrán nacionalisták erősen vitatják. Így igazából a vitát – folytatja – nem a kisebbségi nyelvekhez való viszonyulás váltja ki, hanem az orosz–ukrán kétnyelvűség esetleges bevezetése. Mint kifejti, Ukrajna nyugati részét leszámítva, még ma is az orosz nyelv a domináns, ezért nem alaptalan az ukrán nemzeti tábor képviselőinek a tervezettel szemben megfogalmazott számos érve. Szerinte a kérdés nem élesedett volna ki ennyire, ha az 1990-es évek második felétől nem indul el egy nagyon erőszakos, a nem ukrán anyanyelvűek részéről természetes ellenállást kiváltó ukránosítási folyamat. Példaként említi a kárpátaljai magyarság szervezeteinek a küzdelmét, amelyet az utóbbi években folytattak az oktatási és egyéb szférák teljes ukránosítása ellen.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hetilapja, a Beregszászon kiadott Kárpátalja csütörtökön megjelent száma „propagandaízűnek” nevezi az ukrajnai nyelvhasználatot szabályozni hivatott új törvény tervezetét. Mint írja, néhány héttel a helyhatósági választások előtt sokan csak propagandafogást látnak a tervezet benyújtásában.
Elemzők véleményére utalva a lap megjegyzi, hogy a törvénytervezet az utóbbi évek legliberálisabb, a kisebbségi nyelvek tekintetében a legmegengedőbb dokumentuma, de előterjesztésének az időzítése egyértelműen jelzi, hogy a kormánypártok a választási propaganda részévé igyekeznek tenni a nyelvkérdést, ami hosszabb távon igen hátrányosan érintheti a kisebb nyelvek, köztük a magyar helyzetét is.
A hetilap szerzője úgy véli, hogy amennyiben a kormánypártok valóban tenni szerettek volna a nemzetiségi nyelvek ukrajnai helyzetének javítása érdekében, a választási törvény többedszeri átalakítása során elrendelik, hogy a szavazólapokat a kisebbségek nyelvén is kinyomtassák. „Önmagáért beszél, hogy erre nem került sor” – zárul a Kárpátalja cikke.