Jelnyelvet az alkotmányba!
A jelnyelv beemelése az új alkotmányba kivételesen jelentős cselekedet volna, hiszen olyan nemzeti alapértékek közé kerülhetne a siketek és súlyos nagyothallók önálló és természetes nyelve, mint az egészséges környezet és a termőföld védelme vagy a jövő nemzedékei iránti felelősség – hangsúlyozta hétfői közleményében Kósa Ádám néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő.
„Ezek a jövőbe mutató, európai szellemiségű rendelkezések a korábbi, 1949-es alkotmány gondolatiságát messze meghaladják” – állapította meg.
Kósa, az EP első siket képviselője szerint a múlt héten nyilvánosságra hozott alkotmánytervezettel Magyarország nagy lépést tehet a fogyatékossággal élő személyek jogainak kiteljesítése felé. Utalt arra, hogy a dokumentum Alapvetések című része tartalmazza a siketek jelnyelvének védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el.
„Ez az újítás összhangban áll az Európai Parlament több határozatának szellemiségével” – tette hozzá. Szintén kitért arra, hogy – a jelenlegi német alkotmányhoz hasonlóan – az új magyar alaptörvénybe is bekerülhet a fogyatékossággal élő emberek megkülönböztetésének általános tilalma.
Kósa Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánytervezet – az európai Alapvető Jogok Chartájával összhangban – külön kiemeli: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket”.