0:05
Főoldal | Rénhírek

Javulhat az erdélyi magyarok helyzete?

A romániai oktatási reform számos előnnyel járhat a kisebbségek számára: a gyerekek elvileg anyanyelvükön tanulhatják például a román történelmet.

MTI | 2010. április 13.

A román kormány hétfői rendkívüli ülésén elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás reformját célul kitűző oktatási törvénycsomagot. A jogszabálytervezetet a kormány jóváhagyása után szinte azonnal iktatták a román képviselőházban, amely elsőként vitatja meg a tervezetet, majd az a szenátus elé kerül. Emil Boc román miniszterelnök azt kérte a törvényhozó testülettől, hogy júniusig fogadja el a jogszabályt. A kormány ugyanis már az ősszel kezdődő tanévtől alkalmazná az új jogszabályt.

Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint az új jogszabály „szellősebbé” teszi a tantervet, és bevezeti a diákok gyakoribb vizsgáztatását. A miniszter szerint a mostani vizsgaidőszakokban a diákok túlterheltek, emiatt a vizsga nem tükrözi hűen a tudásukat. Az új jogszabály szerint a hangsúlyt ezentúl nem a diákok által elsajátítandó információ mennyiségére, hanem a képességek fejlesztésére helyezik. A miniszter elmondta: az új törvény szerint a diákoknak kevesebb időt kell majd az iskolában tölteniük, és a tanároknak lesz idejük külön foglalkozni a gyengébb teljesítményű diákokkal is.

A tervezet közoktatásra vonatkozó része számos kedvező előírást tartalmaz a kisebbségek számára. Így például a magyar gyerekeknek nem kell románul tanulniuk Románia földrajzát és a románok történelmét. A kisebbségi diákoknak külön tananyag szerint tanítják a román nyelvet. A tervezet egyik legvitatottabb pontja, hogy a szülőknek bírságot kell fizetniük, ha gyermekük igazolatlanul hiányzik az iskolából. A miniszter szerint ugyanakkor a szülőknek nagyobb beleszólási joguk lesz a tananyag meghatározásába és a hibát elkövető pedagógusok büntetésébe.

Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A kisebbségi nyelvű tagozatok számára biztosítja az arányos képviseletet és a vezetők kiválasztásának procedúráját, külön szabályzat szerint.

Az egyetemek egy része ugyanakkor úgy látja, hogy a tervezet sérti az alkotmány által biztosított felsőoktatási autonómiát. Magyari Tivadar, a körülbelül 10 ezer magyar diákot befogadó kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetője hétvégi közleményében kifejtette, hogy törvénytervezet az eddiginél központosítottabb egyetemi rendszert honosítana meg, és teret enged annak, hogy külső, akár politikai hatások alakítsák az egyetemek életét.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!