Ismét emelkedik a felvételi ponthatár!
Emelkedik a felsőoktatási felvételhez szükséges általános ponthatár, a tavalyi 16 szak mellett további 25 szakon határoztak meg magyar állami ösztöndíjas követelményeket és csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a jövő évi felvételi eljárás során. A jelentkezéseket február 15-ig lehet benyújtani.
Maruzsa Zoltán, felsőoktatási helyettes államtitkár budapesti sajtótájékoztatón a jövő évi változásokat ismertetve kifejtette: kizárólag elektronikus eljárás keretében lehet majd felvételi kérelmet benyújtani, aminek oka, hogy egyre csökkent azok száma, akik a hagyományos papíralapú jelentkezést adtak be, és ez az arány tavaly már csak 3 százalék volt. A változtatás hatékonyabbá teszi az eljárást és megtakarítást is eredményez majd – jelezte, hozzátéve: papíralapon csak külhoni képzéseknél lehet jelentkezni. Az eljárás díja változatlan, az első három jelentkezésért 9000 forintot kell fizetni.
Kitért arra is: technikai módosítások is várhatók, és december 18-án jelent meg az a kormányrendelet, ami rögzíti a változásokat. Így az általános, minimális ponthatár további 20 ponttal emelkedik, és 280 pont lesz az alap- és osztatlan képzéseknél, míg a felsőoktatási szakképzésben 240 pontot kell elérni. További módosítás, hogy a hiánypótlást kiterjesztik a középiskolai eredményekre is. A jelentkezők egy része a negyedikes év végi eredmények csatolását el szokta felejteni, ugyanakkor ez továbbra sem lesz kötelező.
Pontosítják a felsőfokú végzettséggel bírók pontszámítási metódusát is. Azoknál, akik ilyennel rendelkeznek, a felsőoktatási intézmények a korábbi oklevél alapján is számíthattak pontot, de gyakran előfordult, hogy elég gyenge okleveleket is magas pontszámmal számítottak, amit nem tartottak igazságosnak. Kötelezővé teszik, hogy ezeket a pontokat a jövőben a maximális és minimális pontszám között osszák el – jelezte Maruzsa Zoltán. A felvételi során a tavalyi évhez hasonlóan 100 ezren nyerhetnek majd felvételt magyar állami ösztöndíjas képzésekre, ha megfelelnek a minőségi követelményeknek.
Valamennyi szakon továbbra is elérhető lesz a magyar állami ösztöndíjas képzés. Ugyanakkor a 2013-as eljárásban már érintett 16 szak mellett további 25 képzésben előzetes követelményt állapítottak meg. A legmagasabb, 465 pontos határt állapítottak meg az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a nemzetközi tanulmányok szakon, 460 pontot rögzítettek a jogász, a nemzetközi gazdálkodás szakoknál. 300 pontot határoztak meg például a politológia, a szociólógia, történelem-régészet szakirányoknál. Osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek. Kitért arra is, hogy évenként áttekintik, és a jövőben az újabb szakoknál megvizsgálják majd az előzetes követelmények rögzítését.
A 16 alapképzési és osztatlan képzési szakon a követelmény az előző években megállapítottal azonos, itt a 280 pontot elérő vagy meghaladó első helyes jelentkezők 10-20 százaléka kaphat állami ösztöndíjat. A további 25 szakon olyan minimális ösztöndíjas követelményt állapítottak meg, amely a jelentkezők döntő többségét, legalább 90 százalékát, sőt vélhetően egyetlen jelentkezőt sem érintenek hátrányosan.
A javaslatot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is elfogadta, és a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén is bemutatták a koncepciót. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta: teljes egyetértés volt az államtitkársággal a pontszámokat illetően. Részükről volt olyan javaslat is, hogy akár az összes szaknál érdemes irányadó ponthatárokat megállapítani – jelezte.
A helyettes államtitkár szólt még arról, hogy 2020-tól általános szabályként – a művészeti képzések kivételével – az alap- és osztatlan szakokon bemeneti követelmény lesz az emelt szintű érettségi, és legalább egy középfokú nyelvvizsga.
A felvételi tájékozatót a felvi.hu oldalon szeretnék még karácsony előtt közzétenni, de december 31-ig biztosan megtörténik – közölte Maruzsa Zoltán. Az államtitkárság részéről szakok törlését nem kezdeményezték, de az év elején új képzési szakjegyzékkel jelentkeznek, és lesz olyan szak, amelyet most hirdetnek meg utoljára – közölte.
Persze kérdés, ha gyors nyelvvizsga kell, akkor mennyire a tanulásban is használható nyelveket fogják választani. Úgyhogy sürgősen javítani kell a tanítási módszereken, de nem hűbelebalázs módjára, ahogy a mostani kormány csinálja.
@szigetva: Véleményem szerint nem cél, hanem csak mellékhatás lenne, amit nem vesznek észre, mivel azt hiszik, hogy az iskolai nyelvoktatás színvonala sokkal magasabb. DE amíg a nyelvhelyesség a fő szempont; amíg alig tanítanak paneleket, és főként, amíg a több, mint 30 fős osztályokban legfeljebb 3 csoport lehet, addig a nyelvoktatás színvonala elégtelen. Egy újabb meggondolatlan lépés, ami hibás, és erre fel kell hívni a figyelmet. A cél egyébként az lenne, hogy aki egyetemre megy, annak már ne kelljen a tanulmányai mellett nyelvvizsgára készülnie, hanem már első évben is képes legyen idegen nyelvű jegyzetek, cikkek hasznosítására.
@Szalakóta: "nem a szakos követelmények alapján, hanem a nyelvvizsga alapján fognak szelektálni"
Számtalan helyen, ahol a bolognai rendszer előtt saját, szakos igényekhez mért, szakterületspecifikus felvételi volt, most sem kifejezetten szakos követelmények alapján szelektálnak, hisz csak az a pár érettségi tárgy variálódhat a felvételiben. Ennek eredményeként a felvételi során nem derül ki, s így nem is vehető figyelembe az adott szakterület iránti érdeklődés vagy elkötelezettség, valamint az elsősök szakterületspecifikus tudás nélkül kerülnek be (amit korábban a felvételire készülve megtanultak), így az amúgy is leszűkült képzési időben még alacsonyabb fokról indulva kell tanítani őket. Nem gondolom, hogy feltétlenül helyes lenne nyelvvizsgához kötni a felvételit, elegendő lenne az, ha a nyelvvizsga annyi pluszpontot jelentene, hogy kellően motivált legyen a felvételiző a megszerzésére, de önmagában azért ne legyen elég a bejutáshoz. A nyelvtudás megszerzését pedig magának a képzésnek is motiválnia kell azzal, hogy épít a csak idegen nyelven elérhető ismeretekre is, s a képzés során végig számon is kéri azokat.
@Szalakóta: „különben elzárjuk a felemelkedés útját.” Lehet, hogy ez a cél?
Mivel a nyelvtanulás esetén nincs teljesen reménytelen eset, ezért a középiskolai nyelvoktatás színvonala a fő probléma, ami a béka feneke alatt van. Először ezt kell feljavítani, különben elzárjuk a felemelkedés útját.
Ha bemeneti követelmény lesz a nyelvvizsga, akkor megszűnik a szelekció. Pontosabban, nem a szakos követelmények alapján, hanem a nyelvvizsga alapján fognak szelektálni, pedig lehet, hogy aki így nem jut be az egyetemre, az jobban megállná a helyét, a vizsga pedig az egyetem végére meglenne.
Így akár több évet is kihagyhat valaki, aki gyenge nyelvekből, mivel előbb a nyelvvizsgára lesz szükség, közben pedig megkopik a szakos tudása.