Irán szerint a Nyugat tehet mindenről
A hivatalos Teherán szerint a „pszichológiai hadviselés” katonái minden eszközt bevetettek. A BBC-től a Twitterig mindenki gyanús.
A teheráni vezetés számos hírszolgáltatót pécézett ki magának a New York Times cikke szerint: a CNN és a BBC angol nyelvű adásai is szemet szúrnak, de ami legjobban fáj, az a magyar olvasónak két ismerősen csengő szolgáltatás, az Amerika Hangja és a BBC World Service, akik perzsa nyelven sugározzák az elmúlt napok, hetek alternatív olvasatát. A BBC teheráni tudósítóját június 21-én ki is utasították Iránból, sőt, a teheráni kormányhoz közel álló Vatan Emrúz nevű lap azzal vádolta meg az újságírót, hogy ő bérelte fel a tüntetők által mártírnak kikiáltott fiatal nő, Neda Aga-Szoltán gyilkosát is.
A tiltakozó mozgalmak nem csak a fenti médiumok híreire támaszkodhatnak. Számos közösségi szolgáltatás az iráni események hatására rohamléptekben vezette be az automatikus angol–perzsa (fárszi) fordítást, igyekezett perzsa felületet biztosítani szolgáltatásaihoz.
A Twitter-üzenetek fordításáról számos cikk található a weben, így a világ könnyebben kaphat képet arról, mi történik Teherán utcáin. Ez nem is csoda, hiszen a Twitter a legtöbb nyugati médium kiebrudalása óta az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz. A Twitter ez okból még abba is beleegyezett, hogy előre tervezett szolgáltatási szünetét az amerikai csúcsidőre ütemezze, ezáltal bizonyára súlyos reklámbevételektől elesve, azonban biztosítva az iráni ellenzékiek kommunikációját.
A Facebook a hónap közepén, a tervezettnél jóval korábban indította be perzsa fordítási szolgáltatását, annak érdekében, hogy ezzel is támogassa a jobb információáramlást.
A YouTube sem marad le: a tüntetők rutinszerűen használják filmek, hírek megosztására. A Mashable tíz elképesztő filmből álló válogatást gyűjtött össze a videómegosztó oldalra feltöltött anyagokból.
Az erőfeszítésekhez számos közösségi oldal járult még hozzá, így például a nemrég – egyelőre nem jogerősen – elmarasztalt Pirate Bay is hozzátette a magáét.
Egy CCN-blog azonban kissé árnyalja az önzetlen emberbarát képét, ami a közösségi szájtokról a hírek hatására óhatatlan kialakulna. A blog tanúsága szerint ugyanis az elmúlt hetek felfokozott aktivitását – legalábbis részben – az amerikai külügyminisztérium katalizálta. A cikk szerint az eseményekben történő aktív közreműködés látszatát is kerülni kívánó Obama-kormány nem volt rest „leszólni” a Twitter-vezetőségnek, kérve a tervezett karbantartás időpontjának megváltoztatását úgy, hogy az jobban igazodjon az iráni ellenzékiek igényeihez.
A hivatalos álláspont szerint az Egyesült Államok nem „üzen” az irániaknak, nem tölt be irányító szerepet a vitatott választási folyamatban. Ugyanakkor biztosítani kívánja azt, hogy a technológia rendelkezésre álljon, és betölthesse szerepét a válság során. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek hivatalos kapcsolatai Iránnal, az amerikai diplomácia (és a jelek szerint a hírszerzés is) nagymértékben támaszkodik az olyan közösségi portálokon megosztott hírekre, mint a Twitter és a Facebook. A blog szerint az Iránban kialakult helyzet kitűnő példája annak, hogyan teheti hatékonyabbá a technológiát a diplomácia területén.
Hogy az így támadt hívatlan nyilvánosságot az iráni teokrácia csúcsán állók pszichológiai hadviselésnek ítélik meg, már egészen más lapra tartozik.