Hová tűnt Makkosmária?

Íme egy név, ami soha nem szerepelt a térképeken, mégis mindenki ismeri; illetve egy másik név, amit a 18. század óta használnak a térképek, de senki sem tud pontosat róla. Másfél évszázad után (rész)eredményt hirdetünk a Máriamakk-Makkosmária meccsen!

A János-hegy nyugati oldalán elterülő – közigazgatásilag Budakeszihez tartozó – Makkosmária kedvelt kirándulóhely. Itt található a római katolikus kegytemplom és a tisztás, ahol jó időben sok kiránduló pihen meg. Makkosmária azonban furcsa hely: ugyan mindenki ismeri, a térképeken jobbára mégsem szerepel. Ezt több olvasónk is sérelmezte – így hát utánajártunk a titoknak.

A Google Maps térképein néhány hónappal ezelőtt még szerepelt a név: Makkosmária a most Máriamakként jelzett terület fölött, míg a jelenleg Nagyszénászug néven feltüntetett településrész Máriamakk néven szerepelt. Néhány hónapja változott a Google térképe – az új helyzet szerint Máriamakk költözött, Makkosmária viszont nyomtalanul eltűnt (lásd alább).

A településrészek elnevezésével kapcsolatban Budakeszi város főépítészéhez fordultunk tanácsért. Dénes György szintén tanácstalan: mint elmondta, környezetében gyerekkora óta mindenki Makkosmária néven ismeri ezt a településrészt. Hivatalos tervek a városházán szintén Makkosmária rendezéséről szólnak, a Máriamakk kifejezést szinte sehol sem hallani. A rend kedvéért érdemes megemlíteni, hogy bizonyos dokumentumokban a „Makkosmária (Máriamakk)” formát használják.

A tényt, hogy helyben nem sokan ismerik Máriamakkot, az utca embere is megerősítette: a városban végzett gyors –egyáltalán nem reprezentatív! – közvéleménykutatásunk szerint húsz emberből egy sem gondolta volna, hogy Makkosmária azonos Máriamakkal, négyen viszont úgy vélték, hogy Máriamakk Nagyszénászug másik neve.

A zavart tovább fokozza, hogy a különböző térképek különféleképpen foglalnak állást a kérdésben. A BKV – egyébként kimondottan jópofa – kezdeményezése, a Zöld BKV túravonalai között is feltűnik a terület. A BKV térképe némiképp salamoni rendet vág a makkosi káoszban: mind Máriamakk, mind Makkosmária szerepel itt:

 

Makkosmáriát említi egyebek mellett még a Gyermekvasút honlapja, egy sor túrázással, természetjárással foglalkozó weblap, katolikus honlapok, de a Hegyvidéki Önkormányzat honlapja is ezt az elterjedt, népszerű kifejezést használja. Mindent összevetve a Google keresője összesen 289 ezer találatot dob ki a Makkosmária kifejezésre, míg a Máriamakk névre indított keresés nagyságrendekkel kevesebb, 2 250 találatot eredményez.

A helyzet tehát kellőképpen zavaros: egyértelmű, hogy a köznyelv leginkább a Makkosmária formát részesíti előnyben – a helyi lakosok mellett a kirándulók, a katolikus búcsújárók is így használják. Azt is megállapíthattuk, hogy az önkormányzati, közszolgálati honlapok is az elterjedtebb nevet alkalmazzák. Minek köszönhető hát az, hogy a térképeken csak másodlagos szerepet kap az ismert elnevezés? Nos, ez éppen az a kérdés, amiben a Földrajzinév-bizottság hivatott eligazodni. A Máriamakk-Makkosmária rejtély feloldása érdekében tehát megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumban működő bizottság Földrajzinév-tárának felelősét, Mikesy Gábort.

„Az 1973-as és az 1980-as helységnévtár Máriamakk néven hivatkozik a településrészre” – mondja Mikesy. „Egy, a hatvanas években készült katonai térkép is ezt az elnevezést használja.” Néhány turistatérkép ugyanakkor a Máriamakk (Makkosmária) formát alkalmazta. Meglepő, hogy a Magyarország törzskönyvezett lakóhelyei elnevezésű, 1903 és 1912 között szerkesztett jegyzék ugyanúgy a Máriamakk formát használja, mint az 1930-as és 37-es hivatalos helyiségnévtár.

A név valószínűleg az 1880-1890 körül szerkesztett kataszteri térképeken bukkanhatott fel először. Ezek a térképek az addig német nyelven vezetett térképészeti forrásokat magyarították. A német térképek fordítóinak nem volt lehetőségük megvizsgálni egy-egy elnevezés elfogadottságát, ők nem vizsgálhatták azt, hogy a helyi lakosság körében hogyan használták az egyes településneveket. Azaz németből – jó szándékkal – Máriamakk néven magyarosodott az elnevezés úgy, hogy a lakosság valószínűleg nem is használta ezt megelőzően a nevet. Ezt követően aztán a legkülönfélébb igazgatási dokumentumokba szivárgott be a Máriamakk név – így a térképeken is megjelent, pedig a lakosság kitartóan, a 21. századig ragaszkodott a Makkosmária formához. A 19. században elkövetett magyarítás tehát jó másfél évszázada gyötri a magyar kirándulót.

Mikesy Gábor úgy látja, hogy ha már maga az önkormányzat is az elterjedtebb nevet részesíti előnyben, akkor lehet, az megérett a változtatásra. A változtatást a jelenlegi jogszabályok értelmében az önkormányzat kezdeményezheti: határozatot kell hoznia, amiben meghatározza az település- vagy településrész új hivatalos nevét. Érdemes ugyanakkor határozathozatal előtt kikérni a Földrajzinév-bizottság véleményét is: ha így járnak el, akkor az új név valamennyi térképészeti adatbázisba bekerül – megszűnik tehát a zavar a térképeken is. A véleményezést nem kötelező kérni, de ezzel azt kockáztatják, hogy marad a kavalkád: a térképek szerkesztői – jogosan – a hagyományokhoz visszanyúlva újra és újra elővehetik majd a régi nevet.

A Google Maps problémája egy fokkal könnyebben megoldható. Ahogy a Google sajtóirodájának munkatársa elmondta, érdemes egy pillantást vetni a Google Map Makerre, amelyen már Magyarország térképe is elérhető. A Map Maker segítségével kiegészíthető, pontosítható a Google Maps, így minden olyan friss változást felvihetünk a térképre, ami addig vagy nem volt ott, vagy szerintünk hibásan szerepelt. Például átneveztek egy teret, építettek egy eddig a térképen nem látható gyalogos aluljárót, körforgalmat, bicikliutat, de ezek mellett akár a kedvenc kávézónkat is megjelölhetjük. Ezeket a változtatási javaslatokat a térképet fejlesztő közösség és a Google is megvizsgálja, és ha helyénvalónak találja, akkor a változás rövidesen felkerül a Google Maps-re. Ha tehát Makkosmária hívei most megrohanják a Map Makert, ott hamarosan helyreállhat az áhított rend.

A nyest izgatottan várja a fejleményeket: ha az önkormányzat elszánja magát a névváltoztatásra, arról örömmel számolunk majd be. Természetesen nincs nálunk a bölcsek köve: ha olvasóink rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek egyik vagy másik név mellett teszik le a garast, esetleg kiegészítenék az itt leírtakat, ne habozzanak és küldjék el nekünk véleményüket!

Kapcsolódó tartalmak:

• Lecserélik az utcaneveket
• Hol lehetett a titokzatos Punt?
• A legnépszerűbb nevek Európában

Hasonló tartalmak:

• A néger nem fekete!
• Kráter, kisbolygó, utca, iskola viseli nevét
• Magyarország „névjegykártyája”
• Száz év kedvenc nevei Amerikában
• Térképek, melyek hiányoznak az iskolai atlaszból

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)