Papagájul közérthetően
Azt mindenki tudja, hogy a papagájok tudnak beszélni. Ez alatt pontosabban azt értjük, hogy képesek megtanulni és ismételgetni különböző kifejezéseket. De vajon mindössze ennyiről lenne szó, vagy esetleg összetettebb agytevékenység is áll a papagájok beszédhasználata mögött?
A madarakat sokáig nem tartották különösebben intelligens állatoknak: beszédüket az összetett mimikri egy fajtájának gondolták a tudósok. Dr. Irene Pepperberg, a Brandeis és a Harvard Egyetem magatartáskutató professzora a 70-es évek óta foglalkozik a papagájok kognitív és kommunikációs képességeivel; az ő kutatási eredményei változtatták meg a madarak intelligenciájával kapcsolatos közfelfogást. Munkájának úttörő szerepét Dr. Jane Goodall csimpánzkutatásaihoz lehet hasonlítani.
(Forrás: Marja Flick-Buijs)
Alex, a szóalkotó
Dr. Pepperberg harminc éven át foglalkozott Alexszel, az afrikai szürke papagájjal (Psittacus erithacus). Egy bonyolult oktatási módszernek köszönhetően Alex több mint 150 szó használatát sajátította el, és 50 tárgyat ismert névről. Ez önmagában még nem is lenne annyira különleges, mivel egy másik afrikai szürke papagáj, N'kisi, dokumentáltan 950 szót használ – az új szó csak akkor számít, ha N'kisi ötször helyesen használta –, míg a Guinness rekordok könyve szerint az abszolút csúcsot egy Puck nevű hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) tartja 1728 szóval.
Ami kiemeli Alex teljesítményét, az beszédhasználatának összetettsége. Hét színt és öt alakot tudott megkülönböztetni, kérdésekre válaszolt, legalább hatig el tudott számolni, és a „kisebb”, „nagyobb”, „ugyanaz” és „különböző” fogalmait is helyesen használta. Olyan összetett kérdésekre tudott válaszolni, hogy az elé tett tárgyak között melyik szín szerepel négyszer. Dr. Pepperberg rendszeresen írt publikációkat kutatása eredményeiről és Alex fejlődéséről, amelyek szerint laboratóriumi körülmények között Alex 80 százalékban helyesen válaszolta meg a feltett kérdéseket. Még önálló szóalkotásra is képes volt: a banán (banana) és cseresznye (cherry) szavak ismerete alapján egy piros alma megnevezésére a banerry vegyülékszót hozta létre.
Dr. Pepperberg szerint Alex a csimpánzok és delfinek szintjén tudott a tárgyak színéről, formájáról, számáról és anyagáról kommunikálni. Nyelvi kompetenciája egy 2 éves, problémamegoldó képessége pedig egy 5 éves gyerekével ért fel. Néhány tudóstársa szkepticizmusát Dr. Pepperberg a modellrivális oktatási módszer csalhatatlanságára hivatkozva próbálta meg legyőzni. A módszer lényege a következő: két oktató közül az egyik az utasításokat adja, a másik pedig a helyes és helytelen válaszokat mutatja meg, és rivalizál a tanuló papagájjal az utasító oktató figyelméért. A két oktató időnként szerepet is cserél, hogy a folyamat teljesen kölcsönös legyen. Egy-egy szó vagy fogalom elsajátítása után Alex nemcsak oktatójának, hanem bárkinek a kérdéseire tudott válaszolni, tehát esetében nem egyszerű szóismétlésről, hanem valódi fogalomértésről volt szó.
Táncoló Einstein, ragozó N'kisi
Alex ugyan 2007-ben, harmincévesen váratlanul kimúlt, de több afrikai szürke papagáj fajtársa is hozzá hasonló képességeket mutat.
A Tennessee állambeli knoxville-i állatkert afrikai szürkéje, Einstein, médiasztár lett Amerikában más állatok hangutánzásával. Ha az állatkertből egy általa ismert állat nevét mondják neki, ő reprodukálja annak hangját. Einstein Elvis Presley- és hiphop-számokat is énekel a saját szórakoztatására, a megfelelő testmozgásokkal kiegészítve. [Einstein alább belinkelt bemutatóját ugyan kissé árnyalja, hogy gondozója a megfelelő hangok kiejtését követően jutalmazza a jól teljesítő madarat – a szerk.]
A már korábban is említett N'kisi Alexhoz hasonlóan bizonyította az önálló szóalkotó képesség meglétét, amikor gondozója aromaterápiás olaját, amelyet korábban még nem látott, „szép illatos gyógyszernek” (pretty smell medicine) nevezte. Dr. Jane Goodall is találkozott N'kisivel, és teljesen meggyőzte az állat teljesítménye – de a papagájok kutatói és tulajdonosai időnként hajlamosak túlzásokba esni. N'kisi állítólag szövegkörnyezetben használ szavakat, továbbá a múlt, a jelen és a jövő időt is helyesen alkalmazza. A szakértők többsége ezt kétli. Azt azonban statisztikailag igazolták, hogy N'kisi háromszor olyan gyakran használja a megfelelő kulcsszót, mintha csak véletlenül válaszolgatna. Az interneten is látható, a gondozójával zajló „beszélgetés” korántsem meggyőző – a párbeszéd gördülékenysége nem annyira a papagáj válaszainak és reakcióinak, sokkal inkább a gondozó ügyes kérdezésének eredménye. A Turing-teszten valószínűleg nem felelne meg.
Miért épp a papagájok?
Nemcsak az afrikai szürke papagájok képesek ilyen teljesítményre – csak épp bennük jött létre az intelligencia és hangképzés optimális kombinációja. A kutatók ugyanis a varjúféléket (Corvidae) tartják a legintelligensebb madaraknak: jobban teljesítenek problémamegoldásban, mint a papagájok, de fiziológiai okokból a hangképzésben és hangutánzásban nagyon gyengék. A varjúfélék és a nagytestű papagájok agytérfogat-testsúly aránya hasonló az emberszabású majmokéhoz. És nemcsak ebben hasonlítanak a főemlősökre. Ezek az állatok is hosszú életűek (az afrikai szürke papagáj 70 évig is elélhet); nagy csoportban összetett társadalmi életet élnek; sokáig szorulnak szülői gondozásra; szezonálisan változó étrendjük nehezen szerezhető meg. Az amerikai Duke Egyetem neurológiai kutatásai azt is feltárták, hogy a papagájok hasonló agy- és idegpályákat használnak a hangképzés során, mint az emberek.
(Forrás: Alessandro Paiva)
Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hol tartanak a papagájok a nyelvelsajátításban emlős vetélytársaikhoz képest. A legtöbb az emberrel együtt élő emlős képes valamilyen szinten megérteni az emberi beszédet. A jelenlegi legkommunikatívabb mindegyik közül Kanzi, a hím bonobó (törpe csimpánz), aki 3000 angol szót ismer, és egyszerű mondatokat is össze tud állítani, de természetesen jelek, nem pedig hangok segítségével. Rico, a skót juhászkutya 200 játéknak ismeri a nevét, és megérti az egyszerű szintaktikai szerkezeteket.
A papagájok tehát felveszik a versenyt az emlősökkel is. Sőt, Alex képességeire visszatérve, 2005-ben több tudományos lap is beszámolt róla, hogy Alex önmagától feltalálta a „nulla” fogalmát. Elkezdte az általa már ismert none ('semmi') szót matematikai jellegű kérdésekre alkalmazni. Ez azért is kiemelkedő teljesítmény, mert az európai kultúra egészen a 17. századig nem ismerte és nem használta a nulla fogalmát.
Bár Alex matematikai zsenialitásának és a papagájok nyelvtudásának általános megítélése tudományos körökben még hosszú ideig ellentmondásos maradhat, Dr. Pepperberg kutatásának köszönhetően az mindenesetre általánosan elfogadottá vált, hogy sokkal többről van szó, mint hangok értelmetlen ismétléséről.
A cikkben sokat emlegetett afrikai szürke papagáj mellett a – sokkal kisebb testű, és az állatkereskedésekben gyakori – hullámos papagáj is az öt legjobb hangutánzó papagájfajta közé tartozik. Tehát a szkeptikusok és a rajongók egyaránt tesztelhetik otthonukban a papagájok nyelvtanulási képességeit, amíg elegendő szeretettel halmozzák el kedvenceiket.