Hogyan készítettek fagylaltot a mélyhűtő feltalálása előtt?
A természettudományos tantárgyak, azon belül is a kémia ugyan továbbra sem vezeti a népszerűségi listát, azonban komoly bizakodásra adnak okot egy nemrég indult internetes verseny első fordulójának eredményei. A Laborkaland Online elnevezésű játék statisztikái azért is biztatóak, mert ezt a versenyt nem csak az elitnek, a „zseni” kémikusoknak hirdették meg, hanem minden olyan diáknak is, akit érdekel, hogyan működik a világ körülöttünk.
A kémia rossz megítélésére némileg rácáfolt a Laborkaland statisztikája, miszerint a diákok több mint fele (53,8 %) legalább 75 százalékosan, vagy annál jobban oldotta meg a feladatokat, az összes jelentkező 25 százaléka (!) pedig gyakorlatilag hiba nélkül, kitűnően végezte el a teszteket, amelyeket maga a rendszer értékelt ki. Mindez arra is bizonyíték, hogy új megközelítéssel, a mindennapi életből vett példákon keresztül a diákok sokkal jobban motiválhatók, és jobban bevonhatók a feladatok megoldásába, a kémia alaptörvényeinek megismerésébe.
A középiskolásoknak többek között a következő kérdésekre kell választ találniuk a kémia segítségével: hogyan készítettek fagylaltot a mélyhűtő feltalálása előtt, miért sózzuk az utakat, miért veszélyes a gőz a fürdőszobában, ha nem vigyázunk, hogyan lesz szappan a panírból, illetve hogy miért nem fő meg a bableves a Himaláján?
Az internetes oktatási versenybe a tanárok is bekapcsolódtak, a több száz regisztrált játékos 18 százaléka ugyanis pedagógus, akik az órai munkához ötleteket meríthetnek a játékból. Külön öröm, hogy az internetes kémiaversenyre rengeteg vidéki diák jelentkezett (a regisztráltak közel 60 százaléka), és nem csak a nagyvárosokból, hanem számtalan kisebb településről is neveztek (Almásfüzitőtől Etyekig, Ipolyszögtől Nógrádmarcalig). A Laborkaland Online legfontosabb feladata pontosan az, hogy minél több diák csodálkozhasson rá a kémia világára. Az internet kitűnően alkalmas erre a célra, hiszen itt bárki hozzáférhet a feladatokhoz, tesztsorokhoz. A Laborkaland Online egyik legnagyobb előnye, hogy a verseny időszakában (2015 novemberétől 2016 áprilisáig) bármikor be lehet kapcsolódni, és megoldani az egyszerű, feleletválasztós teszteket. Nem tét nélküli a küzdelem, a legjobban teljesítő harminc diák ugyanis májusban részt vehet az interaktív oktatónapon: bejuthat egy igazi vizsgálólaboratóriumba, és kísérletezhet a Csodák Palotájában.