Hiányoznak az orosz nyelvű EU-publikációk Lettországban
Újabb konfliktus az EU és a tagországok nyelvpolitikája között, ezúttal a balti országok orosz nyelvű kisebbségével kapcsolatban.
Az Európai Parlament képviselői a héten tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy az Európai Bizottság lett irodája beszüntette az orosz nyelvű információs szórólapok terjesztését – számol be az EurActive. Lettországban a lakosság 40 százaléka orosz anyanyelvű, ennek ellenére az orosz nem számít hivatalos nyelvnek. Az egész EU-n belül összesen mintegy 40 millió ember beszél 60 nem hivatalosan elismert uniós nyelvet.
A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját 1992-ben fogadta el az Európai Tanács, amely védené a helyi kisebbségi nyelveket. Ezt azóta még csak 16 tagállam hagyta jóvá – Lettország azonban nincs köztük. Az EU szerint csak a tagországokon múlik, hogy melyik nyelvből lesz hivatalos uniós nyelv, mert azt maguknak a tagországoknak lehet/kell kérvényezniük.
Mostanában egyre több kritika éri az EU nyelvpolitikáját: sokan vélik úgy, hogy az EU nem tesz eleget saját retorikájának, és csak elméletben védi a kisebbségi nyelveket. Jelenleg az EU-nak 23 hivatalos nyelve van. Ezek közé tartozik az ír is, de a Spanyolország észak-keleti részén beszélt 10 milliós katalán például nem, mivel ennek az országon belül is csak helyi státusza van. Történelmi okokból az orosz nyelv esete különösen összetett téma a balti államokban, mert a helyi politika nem támogatja a volt megszálló hatalom nyelvét.