Három kontinensen lesz fogható a Duna World
A január 1-jén induló Duna World csatorna nemcsak Európába sugároz, hanem Amerikába és Ausztráliába is – számolt be a Duna TV vezérigazgatója a január 1-jétől megújuló Duna 2 csatorna terveiről kedden, a Korrektúra konferencián, Balatonalmádiban.
Dobos Menyhért elmondta: a tájékoztató, identitást építő programokat, valamint szórakoztató tartalmakat sugárzó csatorna kialakításánál négy idősávot is figyelembe vettek: Amerika keleti és nyugati partja, Ausztrália és Európa idősávját. Hozzátette: mindenhol fő műsoridőben láthatnak hírórát a nézők.
A Korrektúra konferencia „Vezérkar” című beszélgetésének résztvevői – az MTI, az MR, a Duna TV, valamint az MTV vezérigazgatója, illetve a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint az egykori közmédiumok utódintézményeiként létrejött zrt.-k közötti együttműködést hangsúlyozták.
Belénessy Csaba (MTI) a távirati iroda megújulásáról szólva azt mondta: „MTI Junior” címmel új szolgáltatás elindítását tervezi a hírügynökség, a fiataloknak szóló tartalom – a szakmai és az anyagi feltételek megteremtése után – a legmodernebb elektronikus eszközökön is elérhető lesz.
Ugyancsak fontosnak tartotta a tudósítói hálózat bővítését, mint mondta, ehhez – a költségek hatékony felhasználása érdekében is – olyan „multifunkcionális” emberekre van szükség, akik a különböző médiumok számára egyaránt adhatnak híranyagokat.
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a távirati iroda megőrizte sajátosságait, ugyanakkor bővült a szerepe: itt jött létre a televízió Híradóit és a rádió Krónika című műsorát, valamint a közszolgálati internetes oldalt is előállító hírcentrum.
Jónás István (MR) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna World-höz kapcsolódóan várhatóan a jövő év elejétől a rádió is készít tengerentúlra szóló tartalmakat, ez azonban Európában nem lesz fogható. A rádió készítésében a más közmédiumok határon túli híranyagait is felhasználják majd.
Jónás István arról is beszámolt, hogy várhatóan jövő évtől Időutazás címmel ismét új, 6-12 éveseknek szóló műsort sugároz majd az MR, amelynek hallgatóit már az új médián keresztül is megszólítja majd a rádió.
Hozzátette: bár a rádió a műsorstruktúráját tekintve 90 százalékban megegyezik az egy évvel ezelőttivel, fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egyes műsorok tartalmukban megújultak, ezzel pedig növelni tudták hallgatottságukat.
Medveczky Balázs (MTV) – kollégáival együtt – arról számolt be, hogyan működnek együtt a zrt.-k és az MTVA. Mint mondta, a sugárzott tartalomért a részvénytársaságok vezetői a felelősek, de mivel a tartalmakat az MTVA készíti a saját költségvetéséből, ezért azok kialakításában szorosan együttműködnek a vállalatok.
Beszámolt arról is, hogy az október 1-jén életbe lépett új műsorstruktúra hozzájárult a televízió nézettségének növekedéséhez, ugyancsak jelentősen többen kíváncsiak a Híradó tartalmára.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke az általa vezetett testület hatékonyságának növelésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy míg korábban a négy közmédiumot felügyelő testületek összesen mintegy 150 tagot számláltak, most nyolc fővel működik a kuratórium. A testületben elmondása szerint sokszor konszenzus közeli döntések születnek, mivel nem politikai, hanem szakmai vitákat folytatnak.
Azt is hangsúlyozta, hogy a Magyarországon lezajlott változások – bár számos kritika érte őket – mára példaként szolgálnak más országok számára, nemrég például a cseh parlament delegációja tájékozódott náluk az átalakításokról.
@El Mexicano: Ez igaz, erre nem gondoltam. És persze ugyanez fennáll a többalakú toldalékok illeszkedésénél is, de ez már nyilván független a kötőjeltől.
Az meg, hogy mi minősül idegen szónak – na erre lenne jó, ha a helyesírás valamennyi rugalmasságot is megengedne.
Értem én, hogy a BBC World mintájára született a Duna World. Bár előbbinek van BBC Worldwide variációja is - ami kicsit irodalmibbnak hangzik (nekem legalább is). És rendben van, hogy a 'Duna Világ' nem felel meg a magyar nyelvi normáknak, de szerintem a Duna Világadás, vagy inkább a "A Duna TV világadása" szerintem megfelelne. Ilyen esetben egyébként érdemes egyfajta széleskörű pályázatot hirdetni.
@El Mexicano: „csak amíg ezt nem így gondolják a helyesírás szabályozói, addig sajnos változatlanul hibának minősül” Az viszont már csak rajtunk múlik, h foglalkozunk-e vele, netán lépten-nyomon mindenhol számon kérjük másokon, vagy sem...
@IdegenNyelvŐr: Persze, más kérdés, hogy mi lenne az ésszerűbb (én is baromira logikátlannak és következetlennek tartom a magyar helyesírási szabályokat), csak amíg ezt nem így gondolják a helyesírás szabályozói, addig sajnos változatlanul hibának minősül. :) A másik probléma ezzel már csak az lenne, hogy ha így lenne, ahogy te mondod, akkor mi határozná azt meg, hogy mi az idegen szó és mi nem. A worldnél egyértelmű, de biztosan lennének olyan szavak, ahol nem lenne az, és emiatt az sem, hogy hogyan kell írni. Viszont azt így is tudni kellene, hogy kiejtésben hogy hangzik a szó, mivel nem csak a -val/-vel toldalékról van szó, hanem az összes többiről, ha pl. a kötőhangot nézzük (nem mindegy pl., hogy Renault-t vagy *Renault-ot).
@Annie: Ha még Duna [wörld] lenne, az hagyján lenne, de tuti [vörld] lesz…
Én sem értem, miért kell egy Mo.-n kívül élőknek szóló csatornának nem magyar (nemmagyar?) nevet adni, hiszen pont az lenne a cél, hogy az anyanyelvükön szóljanak hozzájuk. Célszerűbb lett volna pl. DunaV [dunavé]-nek nevezni. Azzal még a kötőjelezés is egyértelmű lenne ;)
Az mindenesetre nem túl bíztató előjel az új tematika tartósságát illetően, hogy a Duna II-t új arculattal, HD támogatással és koncepcióváltással átalakították Duna2-re pár hónapja, januártól újabb koncepcióval átalakítják Duna World-re*, nyilván megint új arculattal (a HD minőség tán visszaszáll a Dunára), de már beharangozták, hogy március 15-én az összes közszolgálati TV és rádió új arculatot fog kapni. Addigra lehet, hogy a Duna World koncepcióját is elvetik, és mondjuk Duna Archívum lesz belőle – sejthető tartalommal…
@El Mexicano:
*
Nekem is jobban tetszik és praktikusabbnak is tűnik az idegen nyelvű szavak kötőjeles toldalékolása, mert magyar szavak közé vegyítve könnyebb felismerni, hiszen olvasáskor a szavakat sokkal inkább "ránézésre", az alakjukról ismerjük fel, mintsem kibetűznénk őket, és a kötőjel sokat segíthet a felismerésben. Ráadásul azt sem kéne tudnunk a "helyes" íráshoz, hogy az adott szónak a forrásnyelvben mi az utolsó kiejtett hangja (legfeljebb a hasonuló -val/-vel miatt).
@Annie: Jelen esetben még tipográfiailag sem indokolja semmi, mivel még csak eltérő betűtípussal sincs írva. Ha dőlt betűvel lenne, akkor még talán elfogadható lenne, de helyesírásilag akkor is hibás (függetlenül attól, hogy a nyomdászatban mi a szokás)...
Persze te hivatásos korrektor vagy, szóval gondolom, nálam ezt sokkal jobban tudod. :)
Mondjuk idegen szavaknál még érthető, ha az ember bizonytalan, mert nem látja át a logikát, és azt hiszi, hogy ha a Bordeaux-ban kötőjeles, akkor a New Yorkban is az (utóbbit bonyolítja, hogy -i képzővel tényleg az, csak nem azért, mert külföldi…) De pont tegnap láttam egy honlapon, hogy egy magyar cégnevet toldalékoltak kötőjellel, szerintem ott ez még akkor is gáz, ha nyilvánvalóan azért csinálták, hogy tipográfiailag kiugorjon a környezetéből.
„Duna World”, hát… a „Duna Világ” is hülyén nézne ki különírva, a „Danube World” meg valszeg azért nem tetszett, mert benne kell lennie a már ismertté tett Duna TV névnek, de akkor se tetszik.
@Pesta: Csak ez sajnos nem "szeretet" kérdése. :) Kötőjellel akkor kell kapcsolni az idegen szóhoz a magyar toldalékot, ha a kiejtésben az utolsó betű nem hangzik, vagy a szóvégi magánhangzót írásban betűkapcsolat jelöli. Minden más esetben helyesírási hiba a kötőjelezés.
Persze én most nem erről az egyetlen jelentéktelen esetről beszélek, hanem arról, hogy az MTI, egy hivatalos magyar állami hírszolgáltató ennyire felületes helyesírásilag, mert nem az első eset, arról nem is beszélve, hogy sokszor a latin betűs idegen neveket sem képesek helyesen leírni.
@El Mexicano:
szerintem nem igénytelenség, én is jobban szeretem kötőjellel írni a toldalékot, ha idegen szavakról van szó. Tudom, hogy ha az utolsó hang(ok) kiejtése nem indokolja, akkor nem kell, de írásban valahogy tagoltabb, jobban kiütközik.
Ha egyszer magyar a csatorna akkor miért "world"?
Mért nem lehet 100% magyar neve?
Sok ilyen szolgai elnevezés születik szinte naponta.
a kötőjel? elsőre azt hittem, a hülye név nem tetszik…
duna wörld. ájsz tea.
"Duna World-höz" – ez megint a tipikus helyesírási igénytelenség...