0:05
Főoldal | Rénhírek
Kő kövön

Harc a keleti Stonehenge-ért

Vajon tényleg a finnugorok napszentélyére bukkantak orosz régészek Moszkva közelében?

nyest.hu | 2013. szeptember 22.

A Moszkva környéki Krivangyino faluban világraszóló régészeti leletre bukkantak. A szakértők szerint olyan építményt találtak, mely az angliai Stonehenge-hez hasonló: egy kőkori szentélyről van szó. Egy dombocskán hatvan méter sugarú körben nyolcvanhárom kőtömb áll. A kör közepén egy kisebb, 9 és fél méteres körben tizenhat kőtömb található. A kőtömbök keskenyebb fele a kör közepe felé mutat, tetejük pedig egyenesre van csiszolva. A kör középpontjában három kőtömb áll. Mindegyik kőtömb legalább egy méter átmérőjű, súlyuk meghaladja az egy tonnát – számol be róla az m24 moszkvai hírportál.

Стоунхендж
Стоунхендж
(Forrás: m24.ru / Александр Трифонов)

Valentyina Bronnyikova földrajtudós kizárja, hogy a kőtömböket a természeti erők rendezték volna el így. A kőtömbök úgynevezett vándorkövek, melyeket a jégkori gleccserek hordoztak, majd raktak le. A keleti Stonehenge tömbjei a mai Karjala területéről származnak – a vándorkövek a Balti-tenger vidékén gyakoriak, ám Moszkva térségében ritkaságszámba mennek. Az is egyértelmű, hogy a köveket emberi kezek formálták.

A felfedezés híre még alig kezdett terjedni, a kisajátítására máris elkezdődtek az első kísérletek. Az építményről beszámoló címében „orosz Stonehenge-t” emleget, de a közcímben már  „mescser Stonehenge-ről” beszél. (Azt hogy a mescserek kik voltak, nem tudjuk.) Igaz, a közcím értelmezhető „mescseraiként”, pusztán földrazi terminusként, de akár az ezen a területen élő oroszokra is utalhat.

A hírt átvevő észt Maaleht viszont már viszont már egyenesen „finnugor Stonehenge-ről” ír, és azt állítja, hogy a valaha Moszkva környékén élt finnugorok szentélyéről van szó. A lapnak nyilatkozó Ain Mäesalu régész arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlávok csak a 12. században kezdtek jelentős számban betelepülni az adott területre, és előttük a finnugor mescserek éltek ott.

Az „eredeti” Stonehenge
Az „eredeti” Stonehenge
(Forrás: Wikimedia Commons / Adriano Aurelio Araujo / CC BY 2.0)

Az egyáltalán nem biztos, hogy a mescserek finnugorok voltak, de az tény, hogy az oroszok előtt a területet finnugorok lakták. Csakhogy az építmények körülbelül háromezer évesek, és azt nem tudjuk, hogy a finnugorok mikor kerültek erre a területre. Az sem biztos, hogy az építmény megalkotása idején a terület nyelvileg egységes volt, és azt sem, hogy használata során a lakosság nem váltott-e nyelvet.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2014. november 21. 22:45
4 Kara-kán

El kellene már fogadni, hogy régen, a kőkorban egyes emberek (nem a többség!) hatalmas távolságokat tettek meg. Csak úgy vándoroltak, ahogy a nomádokhoz illik, és mivel akkoriban nem volt sűrűn lakott Európa (de a többi kontinens sem), hatalmas távolságokat tettek meg. Nem beszélve a kultikus helyek látogatásáról, a búcsújárásról, a zarándoklatról. Akkor is volt divat. Ha Angliában elkezdtek valami sikeres hóbortot, az egy idő (évtizedek) múlva megjelent Európa más tájain is.

Az első kínai császár az agyaghadseregét, például, a görög-baktriai királyság révén hozzá eljutott gyönyörű görög szobrok mintájára készíttette el.

5 éve 2013. szeptember 26. 14:45
3 Krizsa

A hozzászólásom téves, nem ide szántam.Természetesen törölhető is.

5 éve 2013. szeptember 26. 09:11
2 Krizsa

Csak 3000 évesek? És a többi? Nagyon sok helyen vannak.

Melyik a legrégibb? Erre válaszoljon az, aki tud.

A vallási-szentély, meghasonlók... biztos, hogy voltak, de ilyesmibe nem igazán tudok belegondolni.

"Magyarféleség" (cromagnoni alkat, láncragozó beszédű) a hideg és a forró égövet kivéve mindenhol lehet.

Az utolsó Özönvíz alatt valszeg a Kaukázusban (IS) sokan voltak, de onnan a meotiszi (a Fekete-tenger hatalmas körzete) mocsárvilág miatt nem tudtak Európa felé visszaáramlani. Így jutottak el Ázsiába, Amerikába is - vagyis szanaszét terjedtek.

De a nagyon hidegbe, nagyon melegbe miért nem? Mert a cromagnoni genetikai adottságai nem optimálisak a nagy hidegbe és a forróságba.

Az istenit, semmiféle ötletem nincs, hogy mire lehettek jók a kő-körök.

Csillagászati- tájékozódási inform-tartalmat tudok esetleg elképzelni. De ahhoz a 3000 év túl késői. A 3000 évecske csak "tegnap" volt.

5 éve 2013. szeptember 26. 06:46
1 Abani

A mescserekkel kapcsolatban, ebben az írásban bővebben olvashattok.

webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:zXW3zI3dxQMJ:www.erepu