Háború az adatainkért: fegyverben a Google és a Facebook
Egy kaliforniai törvényjavaslat szigorúbban védené a felhasználói adatokat. A legnagyobbak hevesen támadják az elképzelést.
Ha ön regisztrál egy közösségi oldalon, például a Facebookon, akkor azzal sok mindent azonnal közzétesz országnak-világnak: születési évét, fotóját, családi állapotát, egyéb adatokat. A regisztráció során ugyanis a legtöbb adatunk alapértelmezés szerint mindenki által láthatóvá válik. Csak a regisztrációt követően alakíthatjuk át adatvédelmi beállításainkat úgy, hogy azokat ne láthassa mindenki. Ez számos közösségi oldallal így van. Sokak szerint ez elfogadhatatlan: a regisztráció nem jelentheti azt, hogy mindent automatikusan közzéteszünk. Azt is sokan sérelmezik, hogy a közösségi oldalak adatvédelmi beállításai komplikáltak, adatvédelmi alapelveik gyakran és megfelelő közzététel nélkül változhatnak.
(Forrás: iStockphoto)
Elegük lett?
Kalifornia a fentiek miatt arra kötelezné a Facebookot és más közösségi oldalakat, hogy alakítsák át adatvédelmi alapelveiket. Ellen Corbett szenátor szerint nem helyes az az eljárás, hogy a regisztráció alatt előbb kell megadni a személyes adatokat, és csak ezt követően van lehetőség arra, hogy megtiltsuk a számunkra érzékeny információk közzétételét. A szenátor által beterjesztett SB242. számú törvényjavaslat szerint tehát a portáloknak lehetővé kellene tenniük, hogy a felhasználók már a regisztráció során kialakíthassák saját adatvédelmi profiljukat, emellett pedig elvárnák a közösségi szájtoktól, hogy az alapbeállítások már a fiók létrejöttekor alapértelmezés szerint szerint szigorúan privátak legyenek. A közösségi oldalaknak felhasználói kérésre valamennyi, azonosításra alkalmas adatot el kellene távolítaniuk a nyilvános profilról – 18 év alatti felhasználók esetében pedig szülői kérésre is meg kellene tenniük ezt.
A törvényjavaslat előírná a cégeknek, hogy az adatvédelmi beállítások világosak, érthetőek legyenek, a felhasználóknak ne kelljen nyomozniuk csak azért, hogy rábukanjanak a különböző lehetőségekre. Az előírásoktól eltérő cégeket minden egyes jogszabálysértésért 10 ezer dollárral büntetnék.
Nem hagyták annyiban
Nem meglepő, hogy a legnagyobbak szinte rögtön összehangolt támadást indítottak a törvényjavaslat ellen: a Google, a Facebook, a Match.com, a Twitter, a Skype, a Yahoo! és más cégek azzal védekeznek, hogy az új törvény szerint a felhasználónak úgy kellene döntést hoznia az adatvédelmi és láthatósági beállításokról, hogy még nem is volt alkalma használni szolgáltatást, így aztán kevésbé valószínű, hogy képes odafigyelni és feldolgozni az információkat.
A Facebook – érdekes módon magyar nyelvre még csak le sem fordított, utoljára 2010-ben módosított – adatvédelmi alapelvei szerint amikor egy felhasználó valamilyen alkalmazáshoz vagy weblaphoz csatlakozik, akkor az hozzáfér a felhasználó általános adataihoz. Az általános adatok közé pedig olyan dolgok tartoznak, mint az ismerősök nevei, a profilképek, a nem, a felhasználói azonosítók és más tartalmak, amiket az adatvédelmi beállításokban „Mindenki/Everyone” beállítással adtunk meg. Amikor a felhasználó regisztrál a Facebookra, ezen alapbeállítások szerint a felhasználó állapotát, fotóit és posztjait, az életrajzi információkat, a kedvenc idézeteket, a családi állapotot mindenki láthatja, azaz ezek bárki számára hozzáférhetők az interneten.
A fentieknek köszönhetően elsősorban a Facebookot érinti hátrányosan a tervezett törvény, így nem csoda, hogy a közösségi oldal reagált rá a leglátványosabban: a törvényjavaslatot tárgyaló bizottság ülése előtt a cég lobbistái olyan dokumentumokat terjesztettek a bizottsági tagok között, amelyek szerint a javaslat komoly fenyegetést jelent a cég kaliforniai működésére. Ezt Corbet nehezményezte, mivel véleménye szerint az eljárás sérti a lobbira vonatkozó előírásokat, hiszen véleménye szerint a Facebook nem tette egyértelművé ellenkező álláspontját a legutóbbi meghallgatáson, ehelyett „rejtőzkődő” üzemmódban próbálta megtorpedózni a törvényt.
A Facebookot sokszor bírálták az adatvédelmi beállítások komplikált volta miatt, többek között azt róva fel nekik, hogy míg sokan használják a közösségi szájtot politikai és szociális eszmecserék céljára, a közzétett üzenetek nem feltétlen az egész világnak szólnak.
Közösség, szex és a fogyasztó szabadsága
De nem csak a közösségi szájt szenvedné meg az új törvényt. A törvényjavaslat meghatározása szerint ugyanis a közösségi portál egy olyan internetes oldal, ahol a felhasználó nyilvános vagy részben nyilvános profilt hozhat létre, aminek révén más felhasználókkal léphet kapcsolatba, és ami lehetővé teszi az egyes felhasználók saját kapcsolatainak megtekintését és azok böngészését. Ennek köszönhetően aztán a Facebook és a Google mellett számos párkeresőoldal is képbe kerül, sőt: ez utóbbiakat, ha lehet, még szigorúbban sújtaná a kaliforniai jogszabály.
A törvényjavaslatot támadó cégek május 16-án tették végül közzé hivatalos álláspontjukat. Eszerint a törvény éppen, hogy csökkentené az adatbiztonságot, emellett káros hatással lenne a technológiai iparágra, ráadásul egyes részei mind a kaliforniai, mind a szövetségi alkotmányba ütközőek. Véleményük szerint a törvény korlátozná a fogyasztói szabadságot. A Facebook – lobbijukat ért kritikákra reagálva – számos Corbettel és más bizottsági tagokkal folytatott megbeszélés, telefonhívás és email listáját is csatolta, bizonyítandó, nem jártak el a lobbival kapcsolatos szabályok ellenében.
Ennek ellenére sok törvényhozó továbbra is sérelmezi, hogy a Facebook, ahelyett, hogy álláspontját hivatalosan közzétette volna, esetleg elmondta volna véleményét a legutóbbi meghallgatáson, üzleti kapcsolati körében szövetséget szervezett a törvényjavaslat ellen és nyilvános kritikával illette azt.
Az biztos, hogy amennyiben elfogadnák a törvényt az elkövetkező hetekben, az meghatározó és példaértékű lehet nem csak más amerikai államok számára, de akár világszerte is. A tét tehát nagy, a háború folytatódik.
Források, egyéb cikkek a témában:
Facebook Spearheads Resistance to Tough California Privacy Bill
Coalition Of Google, Facebook And Twitter Oppose Internet Privacy Bill