Fájdalom jár, fájdalomdíj nem
Nem jár fájdalomdíj a lakosoknak, akiket megfenyegetett a rendőrség, ha nem veszik le házaikról a kétnyelvű utcanévtáblákat.
A Maros megyei törvényszék csütörtöki ítélete szerint nem jár fájdalomdíj azoknak a marosvásárhelyi lakosoknak, akiknek tetemes bírságot helyezett kilátásba a helyi rendőrség arra az esetre, ha nem veszik le házaikról a kétnyelvű utcanévtáblákat – közölte honlapján a törvényszék. A bírák 12 marosvásárhelyi lakos polgári perében mondták ki az alapfokú elutasító ítéletet. A panaszosok a számukra kilátásba helyezett bírsággal egyenértékű fájdalomdíjat kértek a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrségtől. A helyi rendőrök április végén 30 ezer és 50 ezer lej (2,1 és 3,5 millió forint) közötti bírságot helyeztek kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkéntesei által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat.
A rendőrség a reklámtörvény alapján járt el, és a törvénytelen reklámozásra vonatkozó büntetési tételeket helyezte kilátásba. Ugyancsak a reklámtörvény alapján büntette meg azokat az önkénteseket is, akiket márciusban ért tetten a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése közben. A számukra kirótt bírságokat érvénytelenítette a bíróság, mely az ítéletében azt is kimondta, hogy nem tekinthető reklámtáblának a kétnyelvű utcanévtábla, ezért nem vonatkoztatható rá a reklámtörvény. A bírsággal fenyegetett 12 lakos korábban büntető feljelentést is tett a helyi rendőrség ellen, az ügyészség azonban nem indított bűnvádi eljárást a fenyegetés ügyében, és ezt a döntését a bíróság is indokoltnak tartotta.
Románia a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a 2008-as ratifikálásával vállalta, hogy a kisebbségek nyelvén is feltünteti a helyneveket. A charta szakértői a legutóbbi, 2012-ben készített Románia-jelentésükben kitértek arra, hogy a helynevekbe az utcanevek is beletartoznak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Sie / CC BY-SA 3.0)
A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban nem rendelkezik külön az utcanevekről is. Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A város magyar lakossága 2001 óta küzd sikertelenül a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért.