Enyhén romlott az érettségik átlaga
A 2012. évi május-június érettségi vizsgák eredményei nem jelentenek nagy változást a tavalyi adatokhoz képest: a vizsgaidőszak országos átlaga idén 3,62 lett.
A tavaszi érettségi során – az idegen nyelven letett vizsgákat külön számolva – középszinten 181, emelt szinten 65 vizsgatárgyból tettek érettségit a diákok, végül 2012 júniusában 82 172 érettségi bizonyítványt és 16 887 tanúsítványt osztottak ki. Az államtitkárság tavalyi ígéretéhez mérten szigorít a követelményeken: az őszi érettségi időszakban húsz helyett 25 százalék lesz a teljesítendő minimum a diákok számára.
Az idei érettségi vizsgaidőszak átlaga 3,62 lett, ami csekély változást jelent a tavalyi 3,65-höz képest. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár tavaly hangsúlyozta, a hazánkban az elégségeshez szükséges húsz százalék az Európában teljesítendő ötvenhez képest túl alacsony,így ősszel már 25 százalék lesz a minimum követelmény.
Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett adatok szerint az összes vizsgatárgy eredményét összesítve középszinten az érettségizők 17 százaléka a negyven és ötven százalék között teljesített, emelt szinten pedig a legtöbben, több mint húsz százalék hetven és nyolcvan százalék közötti vizsgát tett. A kötelező vizsgatárgyak többségének szóbeli vizsgáin egyébként magasabb százalékos eredményt értek el a tanulók, mint az írásbeli dolgozat során A kötelező érettségi tantárgyak átlaga általában minden évben 3-4 egész között változik, idén sem történt ez másként. A 2011. évi május-júniusi vizsgaidőszakhoz képest alig változott a magyar nyelv és irodalom, illetve a történelem (idén 3,48 és 3,56), valamint növekedett a matematika átlaga (2,99). A százalékos eltérés azonban csekély a tavalyi vizsgaeredmények átlagához képest: 0-1 százalék között mozog.
A gimnáziumi és a szakközépiskolai átlageredményeket összevetve középszinten a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika tantárgyakból körülbelül tíz százalékkal teljesítettek jobban a gimnazisták. Hasonlóak az arányok a természettudományos tárgyakból, míg az angol és a német nyelv tekintetében magasabb, 15 százalék körüli a különbség. Emelt szinten mindössze egy-két százalékos eltéréseket mutatnak a két iskolatípus adatai, ennek oka, hogy mindkét iskolatípusból csak a legkiválóbbak választják ezeket a vizsgákat.
A 136 250 vizsgázó számára 81 tételkészítő bizottság állította össze a feladatokat, és 3 616 vizsgabizottság előtt adtak számot tudásukról.
Több mint tízezren tettek szintemelő vizsgát, nyolcezer felett volt azoknak a száma, akik ismétlő vizsgát tettek, és 3 924 érettségiző választotta a kiegészítő vizsgát. Az új vizsgafajták közül azonban idén is az előrehozott érettségi volt a leggyakoribb, amelynek lehetőségével csaknem 55 ezer diák élt. Középszinten a legtöbben, 10 485-en angol nyelvből próbálkoztak a kötelező idő előtt vizsgát tenni, amit az informatika, a földrajz és a német követ a népszerűségi listán.
A kötelező vizsgatárgyakból tantárgyanként körülbelül 2500-3800 diák vette igénybe az előrehozott érettségi lehetőségét. Az emelt szinten előbb vizsgázók száma− vizsgarendszer előírásaiból adódóan− természetesen jóval kevesebb: idén itt is az angol vezetett 626 fővel, míg az ezt követő vizsgatárgyakból, németből, testnevelésből, kémiából próbálkozók száma száz-kétszáz fő között mozgott.
Az írásbeli vizsgát követő tanulói észrevételeket tartalmazó beadványok száma a tavalyi arányokat mutatta átlagban 11 százalékát tette ki a dolgozatoknak. Történelemből érkezett a legtöbb észrevétel, de ez is csak a dolgozatok alig 15 százalékát érintette. A bírálatok eredményei kapcsán szintén nem történt jelentős változás: magasabb pontszámot a beadványt írok hetvenegy százalékának, alacsonyabb pontokat pedig 1,8 százaléknak ítéltek, míg körülbelül 27 százaléknál maradt meg a kérelem előtti eredmény.