Egy hétmilliós nyelvi kisebbség napilap nélkül

Pakisztán nagyobb nyelvi kisebbségei közül egyedül a 7 milliós beludzsoknak nincs saját nyelvükön írt napilapjuk.

Péli Péter | 2011. május 23.

A világban vagy 7000 nyelvet tartanak számon, de sokmilliós nyelvekből már csak pár száz akad, és az olyan egy hétmilliós – ráadásul indoeurópai – nyelvi kisebbség, amelyiknek nincs saját napilapja, az már igazán nem túl gyakori. Pakisztánban a helyi nyelvek státusza mindig egy érzékeny téma, és az ország törvényhozói idén ismét elutasították azt a módosító javaslatot, hogy az urdun kívül regionális nyelvek is megkapják a nemzeti nyelvi státuszt. Pakisztán egyetlen hivatalos nyelve az angol, és egyetlen nemzeti nyelve az urdu. Valójában négy helyi nyelvnek is – a pandzsábi, a pastu, a szindhi, és a szaraiki – több anyanyelvi beszélője él az országban, mint a fenti nyelveknek, és a beludzs nyelv is alig ma el tőlük.

Beludzsisztán
(Forrás: wikimedia commons / CIA)

A beludzsokról legtöbbször akkor lehet hallani a nemzetközi sajtóban, amikor az iráni beludzsok Dzsundallah (Isten katonái arabul) nevezetű csoportja valamilyen Irán ellen irányuló robbantást követ el, ami például kétszer is megtörtént tavaly. A beludzsok egy a kurddal rokon indoiráni nyelvet beszélő nép, akik többségükben Pakisztán Beludzsisztán tartományában és Irán szomszédos régiójában élnek. A beludzsok abban térnek el Irán lakosságának többségétől, hogy szunniták, bár a hagyományos beludzs életet még ma is inkább a törzsi törvények irányítják.

Beludzsisztán egy sivatagos terület, tartományként Pakisztán legnagyobb területű tartománya, de csak gyéren lakott, és a beludzsokon kívül brahuik és pastuk is jelenős számban élnek itt. Egy nép kulturális és politikai életében igen jelentős szerepet tölt be a nemzeti nyelven írt sajtó. Pakisztán majdnem száz napilapjának többsége urdu vagy angol nyelvű, de a nagyobb nyelvi kisebbségeknek mind van széles körben terjesztett saját nyelvű napilapjuk, kivéve a beludzsokat. Ebben az is közrejátszik, hogy a tartomány fővárosa Kvetta – egyben az egyetlen jelentős helyi nagyváros – történelmileg, és különösképpen Afganisztán szovjet megszállása óta, pastu többségű. (Mellesleg a Talibán állítólag most meggyilkolt afgán vezetőja, Omar molla is Kvettában élhetett évek óta.) Kvetta hétköznapi és kulturális életében csak másodlagos szerepet játszik a beludzs nyelv. A törzsi hagyományok jelentősége is közrejátszhat abban, hogy a beszélt beludzs máig fontosabb az írottnál. A 19. századi angol fennhatóságig nem is a beludzs nem is volt írott nyelv, az első beludzs verseskötetet pedig csak 1951-ben adták ki.