Chmel: a szlovák társadalom nem fogékony mások problémáira
Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese úgy látja, hogy a szlovák társadalom nem fogékony mások problémáira, beleértve a nemzeti kisebbségek elvárásait is.
”A szlovák társadalom nem fogékony a mások problémáira, igényeire, és ez nemcsak a kisebbségek elvárásaira igaz, hanem a szociálisan hátrányos helyzetűekre, a melegekre, az idős emberek helyzetére. Mindez púp a hátukon” – jelentette ki Chmel abban az interjúban, amelyet az Új Szó című szlovákiai magyar napilap közölt szombaton.
„A kisebbségi kérdés a szlovákok számára a magyarkérdéssel azonos, és elkeserítő, hogy egyes pártok az ellenszenv növelésével szerezhetnek szavazatokat” – szögezte le a politikus, aki a Híd magyar-szlovák pártot képviseli a kormányban.
Chmel szerint a szlovák „ellenzék programszerű magyarellenességre összpontosít. Az egész ellenzéki hozzáállás jellemzője, hogy a többségi nemzetnek joga van kijelenteni, mire van szüksége a kisebbségeknek. Egyszerre félelmetes és szánalmas ez a fajta egoizmus”.
A politikus úgy véli: a nyelvtörvény kompromisszumok eredménye, de vállalható, mert előrelépést jelent. Chmel sajnálja, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyar kormány is bizonyos területeken visszalépésként értékeli.
”A 15 százalékos nyelvhasználati küszöb hosszú távon jelentős perspektívát ad a kisebbségeknek. Lehetővé vált, hogy bizonyos okiratokat a kisebbségek nyelvén is kiadjunk, a kétnyelvű nyomtatványokról és a földrajzi nevek használatáról nem is beszélve. A gyakorlatban egyébként eddig is működtek a dolgok, de most kaptak hatékonyabb törvényi támaszt” – mutatott rá a Híd alelnöke. „Elkeserítő, hogy az MKP is ezt kommunikálja. A törvénymódosítás hozadéka világosan mérhető. Tény, egy ilyen törvény beterjesztőjének számolnia kell azzal, hogy a jóváhagyásához szükség lesz kompromisszumokra.
Törvénytervezetünk első változatával nagyon magasra tettük a lécet, s ez eleve feltételezte, hogy a tárgyalásokat a mindkét fél számára még elfogadható kompromisszumok keresése jellemzi majd. Ezt az MKP politikusai is tudják, hiszen voltak tapasztalataik, mennyi mindent kell feláldozni ahhoz, hogy egy kisebbségi identitással foglalkozó törvényt megszavazzon a szlovák parlament” – fejtette ki Chmel.
”A szlovák politika része, hogy a magyaroknak mindent fogvicsorgatva adnak meg. Még a keveset is. A kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értük el ugyan a maximumot, viszont amit elértünk, az fölöttébb tisztességes
egyezségnek tekinthető” – vélekedett a kormányfő-helyettes.
A magyar kormány álláspontjával kapcsolatba pedig azt mondta: „A magyar kormány értékelését pedig nem szívesen kommentálnám. Azt a jogot nem vitathatom el tőle, hogy véleményezheti, de hadd ne kelljen ezeket a bírálatokat tudomásul vennem egy olyan kormánytól, amely nem veszi tudomásul annak a pártnak az érdekeit, amely ezt a nyelvtörvény-módosítást kiharcolta.”