0:05
Főoldal | Rénhírek

Brüsszel túlságosan "tapintatos"

Alapjog, védelmező nélkül címmel közölt kommentárt szerdán a Süddeutsche Zeitung, bírálva az Európai Bizottságnak a magyar médiatörvény kapcsán tanúsított magatartását.

MTI | 2011. február 2.

Martin Winter, a német liberális újság munkatársa szerint „bizonyos mértékig csodálatra méltó, miféle jogi és politikai trükkökkel igyekszik Brüsszel és Budapest elhessegetni a magyar médiatörvényt érő bírálatokat. Előbb José Manuel Barroso bizottsági elnök lándzsát tör a sajtószabadság mellett, mintegy megnyugtatandó a közvéleményt. Azután megbízást ad jogászainak, akik hosszas vizsgálódás után úgy találják, hogy az európai jog csupán marginális pontokban ellentétes a magyar médiatörvénnyel. Ráadásul a sajtószabadság mint alapvető jog megőrzésében sajnos a bizottság nem illetékes. Brüsszel tehát hagyja, hogy a magyar kormány olcsón megússza a dolgot. Budapest most már csak formálisan vitatja a bizottság kifogásait, egyúttal megígérve, hogy végrehajtja az EU által igényelt változtatásokat."

A kommentátor ezután rámutat: ha ennyiben marad a dolog, akkor nagyon nehéz időknek néz elébe Magyarországon a bíráló szellemű politikai újságírás. Művelőinek „olyan körülmények között kell majd dolgozniuk, amelyeket tagjelölt államok esetében az EU a sajtó nem kielégítő mértékű szabadságának minősít. Ám míg az unióba belépni akaró országok esetében a bizottság bekeményít, addig  feltűnően elnéző magatartást tanúsít azzal a tagállammal szemben, amely ráadásul az EU soros elnökségét is betölti. Nem emel kifogást az ellen, hogy Magyarországon gyakorlatilag felszámolják az információs források védelmét, vagy hogy a politikai összetételű médiatanács nem csupán a tartalmakba szólhat bele, de változatos kifogásokra hivatkozva a tudósításokba is beavatkozhat" – írta a Süddeutsche Zeitung.

Winter emlékeztet arra, hogy a sajtószabadság az alapvető jogok közé tartozik Európában. Az európai szerződések értelmében azt az országot, amely megsérti e jogok valamelyikét, előbb figyelmeztetni lehet, majd szankciókkal sújtható, ha nem hagy fel a jogsértéssel. „A bizottság formális jogi érvekkel táncol vissza e bizonyára nehéz eljárástól, amelyet azonban éppen azért ír elő a szerződés, hogy megelőzze az EU-t érő károkat. Ezzel viszont (a bizottság) nemcsak az EU tekintélyén ejt csorbát, de egyúttal azt is értésükre adja a tagországoknak, hogy Brüsszel csak igen korlátozott mértékben szavatolja az alapvető jogok védelmét. A magyar példa tehát könnyen követőkre találhat, hiszen más kormányok is szívesen zaboláznák meg a szabad sajtót. Vajon ki dorgálhatná meg ezután a francia elnököt vagy az olasz kormányfőt a sajtóra gyakorolt befolyásuk miatt, ha Magyarország ilyen simán megússza" a médiatörvény keltette vitát? – tette föl a kérdést a kommentátor.

Írása végén számba veszi, hogy a bizottság vonakodása esetén ki foglalkozhatna még a kérdéssel. Ott vannak a tagállamok, amelyek eljárást indíthatnának Budapest ellen. Csakhogy a 26 kormányfő többsége konzervatív, bennük pedig nemigen van hajlandóság magyar pártbéli barátjuk, Orbán Viktor megtámadására. Így maradna az Európai Parlament, amely ez idáig – a bizottság jogászaiban bízva – nem foglalkozott a kérdéssel. Ha az EP-képviselők nem adják fel tartózkodásukat, és beérik a bizottság jogászaitól kapott tájékoztatással, akkor senki sem fogja igazán megvédeni az alapvető jogokat az Európai Unióban – vélekedett a Süddeutsche Zeitung kommentátora.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!