Bajai videó: a sajtó felelőssége?
Tényleg a sajtó a hibás a bajai videó ügyében? A kormány szerint igen, ezért a sajtót készül megrendszabályozni, nehogy még egyszer ilyen előforduljon. No de mi van, ha az adatok mást mutatnak? Nos, ekkor a nyesten ritka műfaj, nyílt levél és némi adatújságírás következik.
Tisztelt Rogán Antal!
Az Este október 28-i műsorában ön kilátásba helyezte, hogy a kormányzó többség – az úgynevezett bajai videóügy kapcsán – hamarosan módosítani fogja a hatályos büntető törvénykönyvet. Egy új tényállásról beszélt, amit konkrétan még nem nevesített, de a feltételeket és a lehetséges következményeket meglehetősen jól körvonalazta a kérdező Obersovszky Péternek. Az alábbiakat mondta:
„[A bajai ››bizonyítékhamisítási‹‹ ügy] alapjaiban rázta meg a magyar demokrácia intézményét, hiszen az történt, hogy egy országgyűlési képviselő úgy tett feljelentést, hogy azt egy hamis bizonyítékra alapozva tette meg, ezzel a választások tisztaságát vonta kétségbe. Utólag kiderült, hogy az egész úgy ahogy van, hamisítvány, s azt gondolom, hogy ezt nem lehet tömegesen elnézni akkor, amikor közelednek az országgyűlési választások. Indokolt a közbeavatkozás, és ezért kell kimondani, hogy aki bizonyítékot hamisít, videót hamisít, hamis felvételt készít, más lejáratására szolgáló felvételt, az – én azt gondolom –, hogy büntetendő, aki ezt egyébként tudatosan, mint hamisítást, nyilvánosságra hozza; az is és itt azt is kimondjuk a törvényben, hogy a gondatlan alakzat is. Tehát hogy ha valaki nem néz utána annak, hogy amit, úgymond, neki adtak, az egyébként megfelel-e a valóságnak, vagy nem, nem kérdezi meg az érintettek véleményét, az bizonyos mértékben szintén vétséget követ el. Ezt mondjuk ki abban a törvényjavaslatban, ami szerintem egy természetes és normális emberi reakció arra, ami mondjuk egy héttel ezelőtt, mint botrány, kirobbant, és ami mondjuk itt a bizonyítékhamisítási ügy kapcsán történt.”
,
(Amennyiben képernyőjén nem jelenik meg a médialejátszó, az interjút az MTV videotárban, erre a linkre kattintva megtekintheti.)
Természetesen megbotránkoztató dolog a csalás, senki sem vitatja. A választási csalás pedig valóban megingathatja a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat. A bajai ügynek azonban messze nincs olyan relevanciája a média működésére, mint ahogyan ön azt leírta. Sőt. Arra kérem, mielőtt elhamarkodottan módosítanák a büntető törvénykönyvet a sajtómunkások kárára, vizsgálják meg még egyszer a tényeket.
Kérésem oka az, hogy az ön által előcitált casus belli egyszerűen nem létezik. Éppen az ön által hivatkozott ügy bizonyítja, a sajtó jól működik különösebb kormányzati beavatkozás nélkül is – így azt az állítását vitatom, mely szerint a „közbeavatkozás indokolt”.
Ön azt állítja, hogy a „bajai bizonyítékhamisítási” ügy alapjaiban rázta meg a demokrácia intézményét – további mondandójából pedig kiderül, hogy ezért ön egyértelműen a sajtót teszi felelőssé. Az állítást az interjú során nem fejtette ki bővebben, Obersovszky Péter valamiért nem kérdezett rá, pedig igen fontos szempontot említett. Obersovszky mulasztásnak dacára azért jól rekonstruálható, ön mit ró fel a médiának. Engedje meg, hogy összefoglaljam:
- Ön szerint az újságíró kötelessége, hogy ellenőrizze a közreadott információt. Ha valaki „nem néz utána annak, amit nekiadtak”, az vétséget követ el.
- Ön szerint az újságíró kötelessége, hogy megkérdezze az érintettek véleményét. Ha ezt nem teszi, szintén bűnös (vétséget követ el).
A fentiekkel – bizonyos szakmai fenntartásokkal, melyeket itt most nem részleteznék – akár egyet is érthetnénk, ha pusztán elvárások lennének, nem kvázi bűncselekmények. Egyértelmű, hogy a kérdéses videó első ránézésre is fura volt, ezért Gavra főszerkesztő – a magyar sajtóban, sőt közéletben meglehetősen kevéssé általánosan alkalmazott gyakorlathoz igazodva – vállalta felelősségét és lemondott. A hvg.hu első bajai videós cikkében ugyanakkor megemlíti, hogy keresték Zsigó Róbertet, aki azonban egészen a cikk megjelenéséig nem reagált a kérésükre – azaz még a „vétkes” hvg.hu esetében sem áll meg egészen az, amivel ön vádolja a magyar sajtót. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de azért elmondom most: tapasztalatból tudom, hogy sajtókapcsolatokkal megbízott kollégáik gyakran nem vállalják a felelősséget, nem adnak választ, nem hívnak vissza – általában igen nehéz szóra bírni őket, néha a legtriviálisabb ügyekben is. (A napokban egy helyi önkormányzat munkatársai csuklóztattak bennünket azzal, hogy részletesen számoljunk be arról, milyen cikket írunk megjelenés előtt, ellenkező esetben nem mondják meg egy városrész olvasatuk szerinti hivatalos nevét.) Ilyen légkörben meglehetősen bonyolult úgy dolgozni, hogy az ember mindig gondosan bevárja a (lusta?, inkompetens?, konfliktuskerülő?) nyilatkozókat. De hagyjuk is ezt – a hvg.hu valóban hibázott.
Azonban hibázott-e a magyar sajtó? Az ön által elmondottakból az derül ki, hogy igen. Úgy tűnik, mintha ön azt mondaná, a magyar állampolgárok országszerte a sajtó hibái miatt vesztették volna el bizalmukat a demokratikus intézményrendszerben, a választások tisztaságában. Úgy tűnik, mintha ön felróná a magyar sajtónak azt, hogy nem volt elég kritikus a hvg.hu által közreadott adatokkal, hogy a sajtó munkatársai tömegesen mulasztották volna el közölni az érdekelt fél véleményét. Éppen ezért úgy döntöttem, megvizsgálom a kérdést és egy idővonalon rekonstruálom az október 18-án történteket.
Az alábbi idővonalon három részre osztottam a bajai eseményekről 18-án beszámoló nagyobb hírportálokat: a „Nem*” vonalra azok kerültek, akik cikkükhöz később csapták hozzá az érdekelt fél – jelen esetben Zsigó képviselő – nyilatkozatát. A „Nem” sávban láthatja azokat az orgánumokat, akik egyáltalán nem közöltek nyilatkozatot az „érdekeltektől” vagy nem tettek kritikai észrevételt a forrással kapcsolatban. Az „Igen” sávban ezzel szemben azokat az orgánumokat látja, amelyek nem voltak restek megírni azt, hogy valami szerintük nem stimmel a videóval, vagy megkérdezték az érdekeltet. A különböző cikkek között jobbra-balra lépegethet az idővonalon, a képekre kattintva pedig megnyithatja a hivatkozott oldalakat.
Amint ön is láthatja, szinte senki sem fogadta el kritika nélkül a forrást: fenti adatok és az ön által felállított paraméterek szerint a sajtó jól dolgozik, jól teljesít, az ön állításával ellentétben nem „indokolt a közbeavatkozás”. Az állami média szinte az első pillanattól kezdve kritikával illette a videót, a független média vezető képviselői már első beszámolóikban is kételkedtek – jobbról balra, balról jobbra. Azaz a média tette a dolgát, mindenféle új szabály vagy törvény, fenyegető rendelkezés vagy kilátásba helyezett börtönbüntetés nélkül elvált az ocsú a búzától. Ön elégedett lehetne. Hiszen az ügy kezelése mintaszerű volt: a szakmai hibát elkövető lap főszerkesztője lemondott, a média többi része pedig kellő távolságtartással kezelte az ügyet.
Nem a sajtónál van a hiba, frakcióvezető úr! Kérem, gondolja át mindezt. Köszönöm.
Az idővonal létrehozásához a Northwestern University Timeline JS eszközét használtuk.
A nap során megjelent cikkeket és azok megjelenési időpontját egyrészt a Hírkereső oldalai alapján, másrészt magukon a cikkeken megjelölt publikációs időpontok alapján rekonstruáltuk – ennek köszönhetően lehet néhány tíz perces eltérés a tényleges és az általunk megállapított publikálási időpont között.
Az adatok forrását a Google Docs táblázatkezelőben szerkesztettük, a nyers adatok itt megtekinthetők.
Aztán nehogy fordítva süljön el ez a törvény és mindenki levegye a magyarország jobban teljesít hirdetéseket miután ellenőrízte a forrás igazságtartalmát :)
Nem egészen látom be, miért kellene idézőjelbe tenni a "bizonyítékhamisítási" jelzőt. Ahogyan az üggyel kapcsolatos sajtószemle is mutatja, a videó kirívóan és mindenféle háttérismeret nélkül is nyilvánvalóan hamis volt.
Gavre nem "szakmai hibát" vétett, teljesen nyilvánvaló, hogy az első pillanattól tisztában volt vele, hogy a videó hamis, de legalábbis rendkívül gyanús. Ennek dacára nyilvánosságra hozta, és az amúgy is - nem kis részben az általa szerkesztett hetilap által - a végletekig hiszterizált közvélemény elé úgy vezette fel, hogy "egyértelmű bizonyíték a csalásra".
Tessék elképzelni, hogy a választás előtti pár napban ereszt fel valaki egy ilyen lufit - bármelyik párt megrendelésére. A sajtónak óriási felelőssége van, és ezt a felelősséget viselnie is kellene - különösen olyan ügyekben, amely a hamis bizonyítékokkal inszinuált áldozatnak jelentős anyagi vagy erkölcsi kárt képes okozni.
Teljes mértékben egyetértek Rako-val:
"Mindenkinek joga van a saját véleményéhet és azt hangoztatni, de nincs joga azt mint tényt állítani, legalább is a nyilvános médiában.
A sajtó pedig ne erőszakolja meg a sajtószabadságot hazugságok terjesztésével, mert ez egy nap ahhoz fog vezetni, hogy megszűnik a sajtószabadság."
Rako, én pedig abban bízom, hogy elenyészően kevés az olyan olvasó, aki abban bízik, hogy amit a sajtó kinyomtat, amit a tv-ben hall, az megbízható.
Nem a sajtó, hanem a politika erőszakolja meg a sajtószabadságot hazugságok terjesztésével. Ezt teszi Rogán Antal is.
A valòsàgot sem àrtana felderìteni, mert a történet sehogyan sem kerek.
A kormànypàrt 2013.10.12. napjàn feljelentést tett, mert alapos gyanùja szerint, ismeretlen személy megvesztegetegetéssel akarta a vàlasztòkat ràvenni arra, h. a kormànypàrtra szavazzanak.
Elöfordulhat, h. az ellenzék ügynököt küld, h. pénzzel, vesztegetéssel korteskedjen a kormànypàrti jelölt mellett?
Èn nehezen tudnàm elképzelni, hacsak nem készìt vki egy összezavarò hatàsù videòt, amiben a sajàt szememmel làthatom éppen azokat az elemeket (ügynök, vesztegetés, ellenzéki csalàs), amelyek a koràbbi feljelentésben szerepeltek. Azonban, még egy ilyen videò sem képes annyira összekuszàlni a szàlakat, h. feledtesse a feljelentésben feltételezett cselekmény abszurd logikàtlansàgàt.
Mivel ez az eddigi legkirívóbb hamisítás, hazugság, ideje tenni valamit.
Elvégre a rémhírek szerint Reding asszony megrendelt hamisított, gyanúsító filmeket.
Az olvasóknak joguk van abban bízni, hogy amit a sajtó kinyomtat, amit a tv-ben hallanak, az megbízható, amire alapozva formálhatják a véleményüket.
Mindenkinek joga van a saját véleményéhet és azt hangoztatni, de nincs joga azt mint tényt állítani, legalább is a nyilvános médiában.
A sajtó pedig ne erőszakolja meg a sajtószabadságot hazugságok terjesztésével, mert ez egy nap ahhoz fog vezetni, hogy megszűnik a sajtószabadság.