Bronzkori sírok Szlavóniában
Újabb késő bronzkori sírcsoportokat találtak a kelet-horvátországi Županja erdeiben, ahol a helyi múzeum és a southamptoni egyetem 2008 óta folytat kutatásokat. A korábban felfedezett 117 halomsír közelében további 800 temetkezési helyre leltek.
A Purić-Ljubanj lelőhelyen négy éve végezték el az első régészeti feltárásokat a Županja Southampton Archaeological Project keretében. A Száva-mente eddig Horvátország régészetileg kevéssé kutatott területe volt. Az őskori temetkezési helyet írásos feljegyzések nem említették, a szakemberek egy szájhagyomány útján fennmaradt történetre alapozva kezdték meg a kutatást, amely szerint 1920-ban csatornaépítő mérnökök értékes kerámiákat raboltak egy régi sírból.
Amikor a horvát régészek és Sandy Budden-Hoskins brit kutató először megpillantották a tölgyerdő rejtekében lapuló halmokat, elállt a lélegzetük a látványtól – írja a Glas Slavonije című napilap a kezdetekről. A kutatás során beigazolódott, hogy a legnagyobb halomsírt korábban feltörték, és elvitték belőle az urnát. A kisebbek azonban érintetlenek voltak.
Purić-Ljubanj, az első lelőhely összesen 117 sírhalomból álló temetkezési hely, amely az eddigi adatok alapján a késő bronzkorból és a korai vaskorból maradt fenn, vagyis közel 3000 éves – véli Andreja Malovoz županjai régész, a projekt vezetője. Idén a Purić-Ljubanj közeli Vrbanja területére is kiterjesztették a kutatást. A felderítés során egy teljes temetkezési tájegységet találtak, amely 14 érintetlen sírcsoportból áll, összesen több mint 800 halomsírral.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a temetkezéskor a sírt mészpáttal fedték be, majd sárga agyaggal borították és tüzet raktak rajta. Ezáltal a halom oxidálódott és élénk vörös színt kapott. Végül sárga festékkel vonták be, amelyet tisztított sárga agyag és okker, vagyis vas-oxid-tartalmú mállási termék keverésével kaptak. Maradandó látvány lehetett az ilyen halmok uralta táj ezen a sík vidéken, amelyet akkoriban még nem borított erdő – írja a horvát lap.
Szakemberek szerint a szlavóniai feltárás számos kérdésre adhat választ a késő bronzkor és a korai vaskor időszakához kapcsolódóan, amikor ez a vidék a Keletet Nyugattal összekötő utak csomópontja volt. A kutatás következő fázisában a régészek a temetkezési helyhez tartozó településeket szeretnék megtalálni.