Börtönre ítélték a Google vezetőit
A Google három vezetőjét tette felelőssé egy olasz bíróság egy nagy vihart kavart videó miatt. Az elítéltek fel vannak háborodva.
Nem kis vihart kavart egy olasz bíróság szerdai döntése, melyben a Google három vezetőjét ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre. Az ítélkezők úgy vélik, a Google is felelős amiatt, hogy a cég videomegosztóján (a YouTube megvásárlása előtt, még a Google Video oldalán) 2006 végén két hónapon át látható volt egy egész Olaszországot megrázó felvétel, amelyen négy torinói diák hasonló korú közönség előtt terrorizál egy Down-kóros gyereket (több mint ötezerszer töltötték le ez idő alatt). Az ügyet a Vivi Down, a Down-szindrómások jogait védő ügyvédi egyesület karolta fel, ők perelték be az amerikai vállalatot. A szerdai döntés értelmében (távollétükben) felfüggesztve hat-hat hónap börtönre ítélték David Drummondot, a vállalat vezető jogtanácsosát és alelnökét, George De Los Reyest, aki 2006-ban pénzügyi vezetőként tagja volt az igazgatótanácsnak, valamint (ő a legismertebb személyiség) Peter Fleischert, aki a cég globális személyiségi jogi politikájának felelőse. Érdekes módon Arvind Desikant, a Google Video Europe vezetőjét felmentették.
Habár azt senki nem vonja kétségbe, hogy a sokakat felháborító tett törvénybe ütköző és elítélendő, csakúgy mint egy ilyen videó nyilvánosságra hozatala, azzal kapcsolatban már megoszlanak a vélemények, hogy elfogadható-e a Google mint szolgáltató megbélyegzése ebben az esetben. A – főként az adatvédelmet az európaitól eltérő módon kezelő Egyesült Államokból érkező – indulatos kritikák azzal vádolják az olasz ítélkezést, hogy döntésük veszélyes precedens a jövőt tekintve, nyílt támadás az internet nyitottsága és szabadsága ellen.
A tavaly a vádlottakra egy-egy év börtönt kérő olasz ügyész, Alfredo Robledo viszont elégedett az ítélettel, mivel – nyilatkozta – a határozat megmutatta, hogy Európában fontos a személyiségi jogok védelme, sokkal fontosabb, mint az üzleti érdekek szem előtt tartása. (Az ügyben érintett négy diákot azóta elbocsátották iskolájukból, majd a fiatalkorúak bírósága közmunkára ítélte őket.)
Eltérő jogfelfogás
A Google a perben azzal érvelt, hogy nem tudtak arról, hogy a videó jogsértő lehet, hiszen lehetetlenség minden egyes anyagot ellenőrizni, ám amint a hatóságok figyelmeztették őket, két órán belül törölték a felvételt. Az ítéletet „megdöbbenéssel” fogadták, mivel az szerintük „támadja a szabadság azon alapelveit, melyre az internet épül”, s bejelentették, hogy mindenképp fellebbezni fognak a határozat ellen. A Párizsban élő Peter Flescher különösképp kikelt magából: „A bíróság úgy döntött, hogy én vagyok elsőrendűen felelős néhány tinédzser tetteiért, akik feltöltöttek egy elítélendő tartalmú videót a Google Videóra”, s hozzátette azt is, hogy ha a cégek olyan alkalmazottai, mint ő, felelősségre vonhatóak az általuk üzemeltetett megosztók tartalmáért, akkor ezeknek az embereknek a felelősségre vonhatósága gyakorlatilag határtalan, ezernyi dolog miatt lehet őket bíróság elé állítani. A „felháborodott” Drummond hasonlóképp vélekedik: szerinte sem az olasz, sem az uniós rendelkezésekben nem található olyan előírás, amely alapján a szolgáltatót a tartalom monitorozására lehetne kötelezni.
Az Egyesült Államokban a szolgáltatók 1996 óta valóban mentesülnek az ilyen felelősség alól, ám Európában nincs ilyen típusú, világosan leírt törvényi védelmük, ezért az ilyen esetekre valójában nem felkészített helyi törvények értelmezése alapján hozhatnak döntést a bírák az adott ügyben. A nem tiszta szabályozásra utalt az esetet az AP hírügynökségnek kommentáló olasz szakember, a milánói Bocconi Egyetem internetes közgazdásza, Carlo Alberto Carnevale Maffe is, amikor azt mondta: „Európa túlságosan elméleti. Ezért van az, hogy a Google-t és a Yahoo!-t nem e kontinensen alapították. A Google az amerikai gondolkodás keretei között jött létre, ott, ahol sokkal inkább vállalkozóbarát a légkör.”
Adatvédelmi szakértők is aggályosnak találják a döntést, mert szerintük elindíthat egy olyan hullámot, amikor a világban sorra felelőssé fogják tenni a szolgáltatókat az általuk közvetített tartalomért, s egy ilyenfajta nyugati legitimáció különösen jól jönne az autokratikus rezsimek által irányított országok vezetői számára.