0:05
Főoldal | Rénhírek
Butij pimo lupuma

Beszélt nyelv - robotoknak!

„Butij pimo lupuma” – mondjuk majd pár év múlva a mellettünk sertepertélő házirobotnak, mire kézbe veszi a mosóporos flakont, mert szó szerint erre utasítottuk, és a gép érti az elhangzottakat. Legalábbis, ha valóra válnak egy új interakciós nyelvet fejlesztők tervei.

Agent.ai / (kf) | 2010. július 27.

Nem érti a robot, mit mondunk neki – vagy mégis?

Az emberrel napi szinten érintkező szolgáltatási robotok száma lassanként lehagyja (egyes statisztikák szerint már le is hagyta) az ipariak számát. A tendencia folytatódni fog, így egyre nagyobb lesz a jelenleginél sokkal hatékonyabb kommunikáció iránti igény. A beszéd tűnik a legkönnyebb megoldásnak, viszont a felismerő technológiák még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a robotok valóban megértsék (és ne csak egy-egy szót, szókapcsolatot, mondatot kapisgáljanak abból), amit bármelyik természetes nyelven mondunk nekik.

Nyugodt percek egy ROILA nyelvű kávézóban
Nyugodt percek egy ROILA nyelvű kávézóban

Ebből az alapkoncepcióból kiindulva, az Eindhoveni Műszaki Egyetem (Hollandia) kutatói (Lego NXT robotokkal kísérletezve) gőzerővel dolgoznak az ember-gép kommunikációt gördülékenyebbé tevő, automatizált beszédfelismerésre optimalizált ROILA (Robot Interaction Language) nyelven. Bárki igénybe veheti, használhatja, az egyetem nyelvleckéket is hirdet az érdeklődőknek. Embernek és robotnak egyaránt könnyű lesz elsajátítani – mi megtanuljuk beszélni, ők pedig megértik. Az elképzelés nem új, mások is próbálkoztak már hasonlóval, például a Palm Inc. a könnyen felismerhető Graffiti mesterséges ábécével, de különösebb sikert egyetlen vállalkozó elme sem ért el. Gépeink nem sajátították el az akármilyen nyelven közölt, nem csak szókészletileg jól körülhatárolható (szak)területekre vonatkozó üzenetek folyamatos, hibátlan dekódolását.

ROILA alapszinten

A mesterséges (az emberi használatra készültek közül csak az eszperantó sikeres), az afrikai nyelvek, a holland és az angol kombinációjának hangzó ROILA kidolgozása előtt csomó nyelv alaktanát és fonológiáját tanulmányozták. Elsőszámú cél, hogy gyorsan meg lehessen tanulni. A nyelvtan egyszerű, nincsenek rendhagyó igék, nincsenek eltérések a szabályoktól. A személyes névmások száma négy – én, te, ő (hímnem és nőnem), így a robotnak a többessel sem kell bíbelődnie. Az igeidőké három: jelen, múlt jövő – a múltat és a jövőt „jifi” és „jifo” szavakkal fejezzük ki. (Pito fosit bubas – „bemegyek a házba”; pito fosit jifi bubas – „bementem a házba”; pito fosit jifo bubas – „be fogok menni a házba.”)

A fonémák a természetes nyelvek zömében megtalálhatók, a szavakat genetikus algoritmussal hozták létre, a szókészlet körülbelül 850 szóból áll, kiejtésük nem okoz problémát. Az algoritmus arra is vigyázott, hogy használat közben véletlenül se lehessen összetéveszteni egyiket a másikkal, és következményként a robot beszédfelismerő rendszere, szoftvere a lehető legkevesebb hibával dolgozzon. Egy példa: pito leto fosit webuto buno besati – „jobbra vagy balra tudok menni.” Tényleg nem keverjük össze a szavakat. (A helyes kiejtés – akárcsak az összes szóé – a ROILA honlapján tanulmányozható.)

Érdekességként ismerkedjünk meg néhány szóval: biketa (barát), fabutu (iszik), fekopu (fegyver), kasok (nagy), kisate (támad), lutot (hagy), loki (szerelem), masup (alszik), wifave (levegő), wobiju (harmónia).

Kérdés, meg akarunk-e majd tanulni csak azért egy új nyelvet, hogy robotokkal kommunikáljunk, vagy úgy viszonyulunk a problémához, mint eddig: értsék meg ők a mi nyelvünket.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!