Az ítélkezési gyakorlatot feldolgozó könyvsorozat indult
Milyen megoldásokat alakított ki a bírói gyakorlat arra az esetre, ha a tanú neve, vagy a keltezésben a hely nincs olvashatóan rögzítve a végrendeletben? Erre és hasonló kérdésekre ad választ az új könyvsorozat.
A magyar ítélkezési gyakorlatot témakörök szerint feldolgozó könyvsorozat indult – mondta Osztovits András kúriai bíró, a sorozat szerkesztője kedden az MTI érdeklődésére. A Bírói Gyakorlat Füzetek egyes kötetei egy-egy jogintézménnyel, jogterülettel kapcsolatban gyűjtik össze a legfontosabb 150-200 felsőbb bírósági ítéletet kivonatolt formában.
A másfél-két oldalas összefoglalások egységes sablon szerint készültek: a rövid tényállás-ismertetés után következnek az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok, majd az ítélet érvelése és végül a könyv szerzőjének értékelése a döntésről, ami nem minden esetben pozitív, mutat példát az elvetendő megoldásokra is. Javarészt kúriai és táblabírósági döntések szerepelnek majd a kötetekben – mondta el a szakember.
Az Opten Kft. gondozásában megjelenő sorozat első darabja A végintézkedésekről szól, 170 kivonatolt ítéletet gyűjt össze, szerzője Orosz Árpád kúriai bíró. Az ítéletek összefoglalásait az ítélkezési gyakorlatban felmerülő tipikus problémák köré csoportosítja a szerző. Így a végrendelet érvényességéhez szükséges alaki követelmények körében vizsgálja például, hogy milyen megoldásokat alakított ki a bírói gyakorlat arra az esetre, ha a tanú neve, vagy a keltezésben a hely nincs olvashatóan rögzítve, avagy miként lehet dönteni az örökhagyó beszámítási képességéről – ismertette Osztovits András.
A tervek szerint a sorozat az első évben még féltucatnyi témakört dolgoz fel, köztük a házassági vagyonjogot, a társasági jogvitákat, és közlekedési bűncselekményeket. Hosszabb távon a teljes magyar jogrend ítélkezési gyakorlatának problémacentrikus feldolgozását célozza a sorozat, és a sok ezernyi ítélet könnyen kezelhető, hozzáférhető adatbázisba rendezése javíthatja majd a joggyakorlat egységét és színvonalát – vélekedett a Kúria bírája.
Ez is egy tétel a publikációs listán. Lomnici, Petrik, Darák és társaik sok éve csinálják, hogy olyan „kommentárokat” adnak ki (el?), amikben félkövérrel van szedve a jogszabály szövege, normállal pedig megismételve ugyanaz. Néha hozzámásolnak egy-két bírósági határozatot, ami növeli a terjedelmet. A kedvencem az, amikor a jogszabályban a „ha jogszabály másként nem rendelkezik” fordulat van, és az ún. kommentár (meg az ún. szerzője) tojik a használóra, mert lusta/nem tudja/nem nézett utána, rendelkezik-e másképp jogszabály.
Ellenpélda „A bírósági nemperes eljárások magyarázata I-III.”, ami arról szól, amit egy kommentártól elvárunk. Meg persze a „Nagy Szladits”.
Egyébként az eredeti ítéletek hozzáférhetőek (www.birosag.hu) bárki számára. Egy kicsit is okos jogász pedig közjegyzőhöz küldi a végrendelkezőt.