Az egynyelvűség megeszi a kis nyelveket
Spanyol kutatók új matematikai modellje szerint az egynyelvűség jelenti a legnagyobb veszélyt a kis nyelvek jövőjére, ennek megfelelően a kétnyelvűség lehet fennmaradásuk egyik titka.
Ahogy a nagyhal megeszi a kishalat, úgy a nagy nyelvek is „megeszik” a kis nyelveket – ezt már korábban is igazolták a nyelvek versengését leíró matematikai modellek. A spanyol Santiago de Compostela Egyetem kutatói azonban finomították a korábbi modelleket, és azt találták, hogy a kétnyelvűség jelentősen segíti a kis nyelvek fennmaradását, erről értesít az ABC News egyik cikke.
Az új modell szerint egy kisebb és egy nagyobb domináns nyelv fennmaradhat egymás mellett, ha a nyelvek hasonlítanak bizonyos mértékig és létezik egy stabil kétnyelvű csoport. A nyelvek evolúciója tehát nem feltétlenül vezet a kis nyelvek kihalásához, legalábbis a matematika szerint.
Az ausztrál nyelvész Nicholas Evans a veszélyeztetett nyelvek szakértője, ő nem ért egyet spanyol kollégáival. A nyelvtörténetre hivatkozva állítja, hogy két nyelvnek még csak hasonlónak sem kell feltétlen lennie ahhoz, hogy egymás mellett békésen megférhessenek. Azzal azonban Evans is egyetért, hogy az egynyelvűség a kis nyelvek halálához vezet. Evans azt is megjegyzi, hogy az emberiség történetében az egynyelvűség számít a ritkábbnak. Pontos adatok ugyan nincsenek, de a világ jelenlegi lakosainak többsége, különböző becslések szerint 52-66 százaléka, ma is legalább kétnyelvű.