Az álom leírása; Az álom
A 2001-es magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi szövegalkotási moduljában a szokott módon három feladat közül választhattak az érettségizők. Az egyik lehetőség volt Petőfi Az álom és Csokonai Az álom leírása című versének összehasonlítása.
Csokonai Vitéz Mihály
Az álom leírása
Mindennél jobb hír vagy, óh, te édes estve,
Nyúgodalom képe melybe van lefestve!
Édes szenderedést mert ez mutogatja,
Mély álom szelével a bajt elmúlasztja.
E' pihenteti meg a törődött testet,
Az ember képére új életet festet,
Mert fáradtság miatt bár halálra szálltak,
De álom vitézi azok ellen álltak.
Akik egész napot nyughatatlansággal,
Testeket gyötörik a sok fáradsággal,
S ha munkájok után testek kezd lankadni,
Oly orvos az álom, mely erőt tud adni.
Akire szunnyasztó mákját bőven ejti,
Fáradtsága terhét az könnyen felejti;
Akiknek szíveket a bú általjárta,
Az öröm reményét már tőle elzárta,
Csupán álom által tér meg minden vére,
Kívánt nyugvás után tér meg erejére.
Petőfi Sándor
Az álom…
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya,
Mit nem lelünk meg ébren a világon.
Álmában a szegény
Nem fázik és nem éhezik,
Bibor ruhába öltözik,
S jár szép szobák lágy szőnyegén.
Álmában a király
Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál...
Nyugalmat élvez.
Álmában az ifju elmegy kedveséhez,
Kiért epeszti tiltott szerelem,
S ott olvad égő kebelén. –
Álmamban én
Rabnemzetek bilincsét tördelem!
(Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt.)