Az albán tudósok panaszai
A koszovói Albán Intézet munkatársai visszasírják a régi szép időket, amikor a volt Jugoszláviában nem takarékoskodtak a támogatással.
Amióta Jugoszlávia felbomlott, erősen megcsappantak a koszovói Albán Intézet anyagi forrásai. Az állami támogatás lenne a megoldás – az azonban elenyésző, így az intézet nem tud új alkalmazottakat felvenni, kutatásokat beindítani, új tárgyakat vásárolni. Nem csoda hát, ha a vezetőség visszasírja az „arany időket”, amikor garantált volt nemcsak a támogatás, de az intézmény autonómiája is – írja a Balkan Insight.
A több mint 100 ezer lelettel bíró intézmény főként nyelvészeti, történelmi és néprajzi kutatásokkal igyekszik megőrizni és ápolni az albán kultúrát. A nehéz körülmények ellenére nem adják fel: csak a 2009-es évben is 49 szaktanulmányt jelentettek meg különböző témakörökben.
Jugoszlávia felbomlása után az intézmény Szerbia fennhatósága alá került. Ez az időszak komoly megpróbáltatást jelentett: az épületet a szerb katonaság 1994-ben elkobozta, hogy a NATO bombázások idején ott rendezze be bázisát, és ezalatt számos értékes műtárgyat tönkre is tettek. A kutatók csak 1999-ben költözhettek vissza.
Az intézmény vezetősége nemrég a kormányhoz fordult nagyobb támogatásért, ott azonban úgy gondolják, egyelőre minden tőlük telhetőt megtettek azáltal, hogy az épületet visszaszolgáltatták eredeti tulajdonosaiknak.