Átalakítanák a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok működését
Változhatnak a kritériumok a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokra, illetve a két tanítási nyelvű iskolákra vonatkozóan a készülő közoktatási törvény legújabb koncepciója szerint.
Utóbbi intézményekben ellenőriznék az oktatás minőségét meghatározva az érettségi eredmények elvárt szintjét. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói pedig több tanítási órán vennének részt, illetve három nyelvet sajátítanának el a középiskola alatt – áll a közoktatási törvény koncepciójának legfrissebb változatában.
A változtatásokra azért is lehet szükség, mert az utóbbi tíz évben a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok száma folyamatosan csökkent, a 2001-2002-es tanév adataihoz képest több mint 60 osztállyal kevesebb működik. Az évtized elején készített statisztikákkal összevetve több mint 2000-rel kevesebb kisgimnazista diák tanul hazánkban, pedig ennek a képzési formának a tehetséggondozás a fő feladata. A színvonal emelkedése érdekében az új koncepció szerint az iskolákban két tanítási órával megnövelnék a heti kötelező óraszámot, az eredeti tervezetben meghatározott 1,5 órát tovább bővítve, illetve az eddigi kötelezően tanult idegen nyelvek száma kettőről háromra változna. Emellett fakultatív módon lehetőség nyílna egy negyedik nyelv tanulására is.
Az intézményekben a pedagógusok is több munkát vállalnának, hiszen a hatosztályosban két, a nyolcosztályosokban három műveltségi területen készítenék folyamatosan versenyekre a diákokat. Ahogy az eddigi tervezetben is szerepelt, feltétel lenne, hogy a kisgimnazista tanulók eredményei a kompetenciaméréseken tíz százalékkal meghaladják az országos átlagot, illetve ezt kiegészítve az új koncepció megemlíti, hogy a pedagógiai hozzáadott értéknek is a mindenkori országos átlag felett kell lennie. A tanulóknak kötelező lenne két emeltszintű érettségivel lezárni a középiskolai tanulmányaikat, amelyek átlagának szintén tíz százalékkal az országos átlag felett kell lennie. A 9-12. évfolyamos tanulók legalább húsz százalékának indulnia kell országos tanulmányi versenyen minden évben, azonban az eredeti tervezettől eltérően mégsem szabnák meg, hogy legalább egy tanuló döntőbe is kerüljön. A koncepció arról is említést tesz, hogy a kisgimnazista osztályok 28 főtől indíthatóak, erről a minimum számról az eddigi tervezetben nem olvashattunk.
A két tanítási nyelvű iskolák működését a november 24-én keltezett tervezetben miniszteri rendelethez kötötték, az új koncepció szerint törvényi úton szabályoznák. Ezekben az iskolákban kötelező lenne a minőségi oktatás, amelyet a minisztérium az érettségi eredmények alapján ellenőrizne. A tanulók 90 százalékának jeles nyelvi emeltszintű érettségit, és két legalább jó érdemjegyű tantárgyi érettségit kellene tennie az adott célnyelven, ez az eredmény az államilag elismert felsőfokú nyelvvizsga értékével egyezne meg. A 2014-2015-ös tanévben kerülne sor először az ellenőrzésre, amely három év átlaga alapján történne. A tehetséggondozás mellett a koncepció több ponton változtatna az eddigi törvényeken. Visszaállítaná az évismétlést első osztályban, kiemelt munkabért biztosítana a nehéz körülmények között oktató pedagógusoknak, illetve bevezetné az osztályozó vizsga lehetőségét azoknak, akik tanulmányaikat a szakiskola után érettségit adó intézményben folytatnák. A szakközépiskolásoknak emellett két szakmai tárgyból kellene érettségizni, az orvosoknak kettő, a jogászoknak, szociális munkásoknak egy tárgyból lenne kötelező az emelt szintű érettségi. A hátrányos helyzetű tanulók ügye kiemelt támogatást élvezne, biztosítva lenne számukra az ingyen oktatás és kollégium, illetve az oktatási intézmények igénybe vételének lehetősége hároméves kortól.
Hoffmann Rózsa a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatban a napokban elmondta: még ebben a kormányzati ciklusban emelkedik, várhatóan kétszázezer forintra az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése.