Apró szemű krími tatár hagyma
Az Avdet (Visszatérés) című krími tatár portál számol be arról, hogy egy Amut nevű kereskedő hirdeti így portékáját a szimferopoli piacon. A hagyma kilója oroszul 15 rubel, tatárul 12 rubel. Az árengedmény nincs tekintettel sem nemre, sem vallásra, sem nemzetiségre. A lap beszámolója szerint például egy helyi örmény nő is tatárul kért hagymát, és olcsóbban kapta. Amet szerint ha egy más nemzetiségű krími tatárul szólal meg, az azt jelenti, hogy tiszteli nyelvüket, kultúrájukat, népüket – ezért cserébe ő e kedvezménnyel tiszteli meg őket. Vannak vásárlók, akik megkérdezik, mi az a szogan – nekik azt mondja, hogy apró szemű krími tatár hagyma. Ami egyébként igaz is, hiszen az általa árult hagyma meglehetősen apró szemű.
A jelenség nem teljesen ismeretlen. E sorok írója például Csehországban látott olyan bódét, melynek árjegyzékében a párek v rohlíku (’virsli kifliben’) tíz, a hot dog húsz koronába került. Korábban mi is beszámoltunk egy belorusz kávézóról, ahol kedvezményt kapnak azok, akik fehéroroszul rendelnek. A helyzet az, hogy a kereskedő célja akár a (gazdagabbnak vélt) külföldiek lehúzása, akár a nyelvét beszélő vásárlók jutalmazása, az ilyen eljárások aligha tekinthetőek jogszerűnek, hiszen a nyelvtudás alapján való diszkrimináció éppen olyan diszkrimináció, mint a nem, vallás, nemzetiség szerinti.
Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a diszkrimináció hány formája teljesen törvényes. Mennyiben különbözik a fenti esetektől az, hogy számos országban a múzeumokat az ország lakói jóval kedvezőbb áron látogathatják, mint a külföldiek?
.