0:05
Főoldal | Rénhírek
Gyöngédség és nyelvfejlődés

Anyai érzékenység és autizmus

Mindannyian tudjuk: az anyai érzékenység, melegség, a gyors reagálás a baba szükségleteire kulcsfontosságú a csöppségek számára. Egy friss tanulmány most azt is kimutatta, az autista gyerekeknél ez a tényező még lényegesebb szerepet játszik.

nyest.hu | 2010. március 7.

Ha az autista gyerekek betegségük korai szakaszában érzékeny, gyengéd anyai gondoskodásban részesülnek, jobbak lesznek nyelvi készségeik, mint az ezt nélkülözni kénytelen társaiknak – állapította meg a Miami Egyetem felmérése, amint arról a Top News beszámol. Márpedig az autista gyerekeknél a külvilággal való kommunikáció szenvedi az egyik legnagyobb csorbát: „A nyelvi problémák az egyik leglényegesebb terület, amivel az autista gyerekek esetében foglalkoznunk kell, hiszen a mindennapi érintkezésben súlyos gondjaik vannak” – mondja a Miami Egyetem pszichológiaprofesszora, a kutatást vezető Daniel Messinger.

Anyai érzékenység és autizmus

A szakemberek 33 csöppséget vizsgáltak meg először 18, majd 24, 30 és 36 hónapos korukban. A gyerekek egy részének volt már egy autista testvére, így őket is veszélyeztetettnek tekintették. A tanulmány kimutatta, hogy az autista hajlamú gyerekek érzékeny, receptív légkörben nevelődött csoportja jóval fejlettebb kommunikációs készségekre tett szert, mint azok, akiknél az anya nem figyelt oda annyira csemetéje szükségleteire.

A vizsgálatban a kutatók arra kérték az anyákat, játsszanak 5 percig a gyermekükkel úgy, ahogyan otthon szoktak. A játékot a szakemberek videón rögzítették, és ennek alapján egy hetes skálán pontozták az anyai érzékenységet. Az értékek az „érzékenység teljes hiányától” a „rendkívül érzékeny” viselkedésig terjedtek. Érzékenység alatt a kutatók azt értették, milyen gyorsan reagál az anya a gyerek igényeire, mennyire tiszteli a kicsi önállóságát, milyen elfogadó és optimista a gyereket illetően, mennyire teremt meleg légkört köré.

A tanulságot a kutatócsoport egyik tagja így fogalmazta meg: „A szülők viselkedése az olyan fejlődési rendellenességgel küzdő gyerekek esetében, mint például az autizmus, még többet számít, mert egyes készségek számukra nem jönnek olyan könnyen, mint az ép gyerekeknél. A kommunikációs készséget az utóbbiak természetes módon sajátítják el, míg az autistáknak tanítani kell azt.”

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!