„Amikor még otthon laktunk...
– kezdi gyakran történeteit Sulo bácsikám. Annak éppen 75 éve. Ezen a napon, pontosabban három napon, 1942. március 25. és 27. között zajlott le az úgynevezett kényszerkitelepítés, azaz a finnek tömeges deportálása, mely lezárta az orosz kézen maradt Észak-Inkeriföldön (a Karjalai-földszoroson) két évtizeden át tartó népirtást. Akkor három nap alatt marhavagonokban Szibériába telepítették azt a maradék, kb. 30 ezer finnt, akik a korábbi kitelepítések, bebörtönzések és kivégzések után is megmaradtak.
(Forrás: Wikimedia Commons / KosPek)
Az NKVD embereit kitüntették és előléptették a jól sikerült műveletért, a falvakban maradt oroszok és más „idegenek” kifosztották a hátrahagyott házakat, a finneknek pedig idegen földön csak az életre szóló bánat és sír jutott – ha az egyáltalán. Ki emlékezik? Kit érdekel? A finn média legalábbis hallgat.”